Adrianna és Timur az orosz-ukrán háború elől menekülve anyukáikkal érkeztek Magyarországra. Nehéz - egy olyan országból nézve, ahol béke van-, szinte elképzelhetetlen útjuk volt idáig, néha puskaropogással és ágyúszóval kísérve. A békére, a biztonságos visszatérés lehetőségére várnak. A két anyuka az eltelt idő alatt az egyik szombathelyi gyárban helyezkedett el, míg a gyerekek a helyi iskolába jártak.

Adrianna és Timur sok mindenen mentek keresztül, ezért is volt nagy öröm és megható érzés látni azt a néhány felhőtlen pillanatot, amit a Magyarországon zajló Fina vizes világbajnokságon tudtunk szerezni nekik. Nem csak nézőként, de saját nemzetük szurkolóiként követték végig a szinkronúszó csapatok számait, aminek a végén Adrianna és Timur is részt vett az éremátadásban, az aranyat ráadásul az ukrán együttes nyerte el.

Az orosz-ukrán háború kitörése miatt milliók kényszerültek elhagyni hazájukat, otthonaikat. Sok százezer család szakadt szét: az apák a frontra harcolni; míg feleségeik, gyermekeik, idős emberek az idegenbe biztonságot keresni indultak.

Többek között Magyarországra is, ahova eddig több mint 800 ezer menekült érkezett hosszabb, rövidebb időt itt töltve. Ők nem csak biztonságra leltek, de biztosítottunk, biztosítunk is mindent, ami a mindennapokhoz szükséges: szállást, ellátást, ha kell orvosi ellátást, a gyerekeknek óvodát és iskolát, a felnőtteknek munkát. Nem lehet más válaszunk a mostani helyzetre, mint hogy békét akarunk.

A béke az egyetlen megoldás.