/posztok.hu
Még a mai napig képes néha pár pillanatra gyengíteni a fortyogó düh vagy a borús önsajnálat, de olyankor tízig számolok, aztán lágyan felemel a sűrű,
fagyos mocsárból
Isten és a Szabadság.
Szárnyakon…
Szerintem sokunk napját megpecsételte az ami tegnap éjjel történt. Nem térek napirendre.
Baumann Péterre egy éve talált rá a szerelem, a családja és a rendőrség volt az élete! Azért ment, hogy megvédjen egy ártatlan családot. Tette azt amire felesküdött szolgált és védett. Két kolégája korházban lábadozik. Mindezt egy ámokfutó tette, aki most röhög az egészen és tagad. Ő élhet, de Péter már nem.
Reggel óta azon agyalok, hogy lehetne ennek elejét venni, de nincs ötletem. Egyre gonoszabb a világ, egyre nagyobb az agresszió. Csak a közlekedésbe nézzétek meg mi megy. Vagy egy kis várakozásért, hogy tudnak üvöltözni az emberek. Milyen piti dolgokon képesek vagyunk összeveszni.
Persze mindenkinek joga van, de kötelessége egyre kevesebb. Ami pedig a legnagyobb baj, sokan elfelejtenek emberek maradni.
A világnak észhez kellene térnie, kellene egy kis rend, fegyelem, de legföbbképpen emberség!
️
️
️
