Székelyföldért, közösen

Mély megrendüléssel követem a parajdi sóbányában bekövetkezett természeti katasztrófa fejleményeit, amely nemcsak egy értékes természeti és történelmi helyszínt érint, hanem számos család mindennapjait is súlyosan befolyásolja.

Parajd nekünk, magyaroknak több mint település. Székelyföld lelkének része, múltunkat és reményeinket őrző hely, ahol a természet most próbára teszi az embert.

Első gondolataim az ott élőké – azoké, akiknek otthonába váratlanul és kegyetlenül törtek be a bizonytalanság napjai. Őszinte együttérzésemet fejezem ki mindazoknak, akik veszteséget szenvedtek, vagy aggódva figyelik, hogyan alakul az előttük álló idő.

Köztársasági elnökként kiemelten fontosnak tartom, hogy a bajban a nemzet ereje, az összefogás és a közösségi szolidaritás is megmutatkozzék. Folyamatos kapcsolatban állok az Ökumenikus Segélyszervezettel, akik elsőként nyújtottak segítséget a helyszínen. Hálás vagyok elkötelezett munkájukért, és továbbra is figyelemmel kísérem az események alakulását.

Jövő héten Erdélybe látogatok, ahol részt veszek a csíksomlyói búcsún. Utam során felkeresem Parajdot is, hogy személyesen tájékozódjam a kialakult helyzetről, és lássam, hol és miben van leginkább szükség támogatásra, ideértve az árvíz sújtotta háromszéki településeket is.

Annak érdekében, hogy a helyiek a veszteségeken mielőbb úrrá lehessenek, és az újrakezdéshez erőt meríthessenek az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül haladéktalanul anyagi támogatást is nyújtok a leginkább rászoruló közösségeknek.

Ha egy közösség fájdalma egy nemzet szívéig ér, abból erő születik. Hiszem, hogy a bajban mutatkozik meg igazán egy nemzet tartása. Most is együtt vagyunk, együtt érzünk, és együtt segítünk – határokon innen és túl.

A közös felelősség és az egymás iránti szolidaritás teszi közösségeinket erőssé és megtartóvá.

Isten óvja Székelyföldet!