A fotó művészi - az viszont nagyon is reális, hogy Magyarország fenn tudja tartani a gazdasági növekedést, miközben a teljes energiafogyasztás csökken, ami hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentéséhez️

Ma zajlottak az Országgyűlés Gazdasági és Fenntartható Fejlődés Bizottságainak éves meghallgatásai.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter arról számolt be, hogy jelentős átrendeződésre lehet számítani, a fosszilis energiahordozókról egyre inkább átáll az ország a #zöldenergiaforrásokra.

️ Napenergia-forradalom zajlik Magyarországon, tavaly az összes új telepítés meghaladta az 1000 megawattot, idén pedig biztosan meghaladja az 1500 megawattot. Már elérte az 5500 megawattot a magyarországi #napelemek beépített kapacitása, ebből 2200 megawattnyi háztartási és 3300 megawattnyi ipari méretű. Egyre több olyan nap van Magyarországon, amikor a napsütéses időszakokban az áramfogyasztás 90 százalékát napenergia biztosítja, a paksi atomerőmű termelésével együtt pedig jelentős időszakokban lehet teljesen karbonmentesen biztosítani az ország áramszükségletét.

Különösen fontos a megtermelt elektromos energia tárolása, a kormány éppen ezért a háztartásokat is erre szeretnék ösztönözni, ezért januárban új háztartási méretű napelemek és korszerű #energiatároló egységek együttes telepítését támogató pályázat indul 75 milliárd forintos keretösszeggel.

A Gazdasági Bizottsági meghallgatást követően a miniszter a Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtti keddi meghallgatásán is rámutatott arra, hogy az 1990-es bázisévhez képest már 37 százalékkal csökkent Magyarországon az #üvegházhatásúgázok kibocsátása. Ezért a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során 50 százalékra emelték a hazai kibocsátás-csökkentés 2030-ra kitűzött mértékét a korábban vállalt 40 százalék helyett.

Változik a #szélerőművek telepítésének szabályozása, a jelenlegi 12 kilométeres védőtávolság például 700 méterre csökken a települések határától. A miniszter szerint 1000-1500 megawattnyi szélenergia-kapacitás telepítése lehet racionális.