Milyen közvetett hatásai lehetnek a közel-keleti háborúnak hazánk energiaellátására?

Először is pár gondolat a Hormuzi-szorosról: 167 km hosszú és legkeskenyebb pontján 39 km széles. A szoros jelentősége a globális szénhidrogén termékek kereskedelmében jelenik meg, a tengeren szállított LNG 20%-a és a nyersolaj 25%-a itt halad át. Utóbbiból 2024-ben naponta 20,9 millió hordó forgalmat regisztráltak.

Halljuk közben az ellenzéktől, hogy nincs is háború és nem kell a háború hatásaival foglalkozni. Eközben lángokban áll Ukrajna és a Közel-Kelet. Még ennek az utóbbi konfliktusnak is komoly közvetett hatása lehet a mindennapjainkra:

- A világpiacon kőolaj- és LNG hiány alakulhat ki a szoros lezárása esetén, amely jelentős ársokkot okozhat. Egyes elemzőházak a 100 dolláros olajárat sem zárják ki…

- A tengeri szénhidrogén szállítás sokkal bizonytalanabbá válik és felértékelődik a csővezetékes olaj- és gázszállítás szerepe.

- Ukrajna politikai okokból pont akkor zárja el a Barátság kőolajvezetéket, amikor a csővezetékes importra lenne a legnagyobb szükség. Az Adria vezeték olajjal való feltöltése sokkal bizonytalanabbá válik, hiszen a cső másik végéhez Omisaljba tengeren keresztül kell szállítani a kőolajat. Erre már jelentős hatással van a közel-keleti konfliktus.

- A csővezetéken szállított földgáz alternatívájának számító LNG ára is megugorhat, ha kiesnek a katari szállítmányok.

Egy ilyen kiélezett geopolitikai helyzetben nem engedhetjük, hogy az ukránok a magyar családok energiaellátásával játszanak, mindezt a hazai ellenzék asszisztálása mellett…

A veszélyek korában a Fidesz a biztos választás!