Jogosan merül fel a kérdés, hogy mennyire reális bármilyen Tisza program, ha a legfontosabb kérdésben, hogy miként tud kimaradni Magyarország a háborúból, nem kapunk érdemi választ.

Tudom, hogy kapom majd a kommenteket, hogy ez konteó, nem igaz, senki nem akar háborút. Akkor vegyük sorra, hogy hogyan készítik fel Európát egy nagy intenzitású fegyveres konfliktusra („full-scale war” forgatókönyvre) Brüsszelben. Miközben a Tisza bártan lapít vagy elkullog:

1️⃣ Most teszik alkalmazhatóvá a 42.7-es közös védelmi klauzulát. Ez rendezi a tagországok katonai kötelezettségeit: ha megtámadnak egy EU-tagállamot, a többieknek „aid and assistance by all the means in their power” kell adniuk – vagyis segítséget és támogatást „minden rendelkezésükre álló eszközzel”. Például katonákkal.

2️⃣ A sorkatonaság visszajött Európa-szerte – ahol nincs, ott valami nagyon hasonlót építenek. Németországban és Franciaországban gőzerővel dolgoznak a hadsereg feltöltésén; Lengyelországban tervezik a bővítést; és igen, még a „független” Ausztriában népszavazás lesz róla.

3️⃣ Haditervnek is beillenek a ReArm, a Readiness 2030, az EDIS és a többi uniós anyagok. Ezek konkrét lépéseket fogalmaznak meg az EU felfegyverzésére, védelmi ipari kapacitás felpörgetésére és beszerzések átszervezésére – legkésőbb 2030-ra.

4️⃣ Brüsszelben a „minél gyorsabb tagság” elve mellett állnak ki, Zelenszkij pedig bemondja a 2027-es dátumot – amit a Bizottság nem cáfol.

5️⃣ Európai országok és Anglia bejelentik, hogy tűzszünet után katonai bázisokat telepítenének Ukrajnába. A logika egyszerű: legyen európai katonai jelenlét, hogy „azonnal reagálni” lehessen az orosz katonai hadműveletekre.

6️⃣ Oroszország közli, hogy legitim célpontnak tekint minden haderőt, aki orosz egyeztetés nélkül Ukrajnába lép. Magyarul: ha európai katonák ott vannak, az orosz olvasat szerint célpontok.

7️⃣ Közben az EU hitelekkel és saját forrásból soha nem látott mennyiségű pénzt tol Ukrajnába – olyan logikával, hogy majd Oroszország jóvátételt fizet, és „visszajön a pénz”. Vagyis még pénzügyi értelemben is úgy épül fel a rendszer, hogy a tagországok érdekeltté válnak a háború feltétlen támogatásában.

Hihetünk-e hát annak a Tiszának, amely az Európai Parlamentben eddig minden háborús irányt csendben támogatott és egyszer sem szólalt fel Magyarország kimaradása vagy a béke mellett?
Vagy valószínűbb az a forgatókönyv, hogy most fűt-fát megígérnek a programjukban, aztán az uniós források lehívására, majd a háborúra és Ukrajna támogatására hivatkozva bejelentik: “Ukrajnának és a háborúra kell a pénz”?

Nem azt állítom, hogy „mindenki háborút akar”. Azt viszont igen, hogy a Tisza soha nem szólalt fel a kimaradás és a béke mellett. Azt állítom, hogy a Tisza brüsszeli anyapártja nyíltan háborúpárti és fényében nem meglepő, hogy a Tisza nem védi meg a magyar érdekeket és bármikor meghajlik a brüsszeli akarat előtt. Nincs nagy jelentősége a Tisza programnak, mert ha ők jönnek, akkor csak egy pici kis szuverenitásról kell lemondani és már bele is sodródtunk a háborúba.