Kötcse!

Szombaton a jobboldal Kötcsére figyel, én pedig kíváncsian várom, mit mond ma Orbán Viktor. Nem pusztán egy helyzetértékelésre számítok. Arra vagyok kíváncsi, hogyan képzeli el a jobboldal következő éveit.

Mert most talán minden korábbinál fontosabb kérdés, hogy milyen állapotban van a jobboldali közösség – politikailag, szellemileg és lelkileg. Mi az, amit meg kell őrizni, mi az, amin változtatni kell, és mi az, amit végleg magunk mögött kell hagyni?

A választási verseny önmagában kevés. Egy politikai közösségnek hinnie is kell abban, amit képvisel, és képesnek kell lennie arra, hogy ezt a hitet, a saját értékeit és jövőképét mások számára is érthetően és vonzóan megfogalmazza.

Kíváncsi vagyok, kell-e és ha igen, hogyan kell megújítani a jobboldal politikai és közösségi hátországát. Van-e helye egy újfajta, sokszínűbb együttműködésnek, ahol egy táboron belül többféle közösség, műhely és kezdeményezés is megfér egymás mellett?

És talán a legfontosabb: mi a teendőnk most? Hogyan lehet a politikai táborból ismét olyan közösséget építeni, amely nemcsak egy választást akar megnyerni, hanem képes hosszú távú víziót adni Magyarországnak?

Vajon milyen szerepet szán magának Orbán Viktor ebben az új helyzetben, és látja-e már annak a politikusgenerációnak a körvonalait, amely 2030-ban is képes lehet meghatározó erőt felmutatni?

Sok kérdés van. Ma talán néhányra választ is kapunk.