A kádári hályog

Pont egy éve jött ki az első beszélgetésem Andor Évával, amely közel négyszázezer megtekintésnél jár. Úgy éreztük, sikerült áttörni egy újabb falat. Két másik beszélgetésünket is sokan látták. Aztán meghívott a Patriótába Déri Stefi, az egyik adás 600.000, a másik kettő kétszáz-kétszázezernél tart. Ez igazán a téma miatt „nagy dolog”.

Továbbra is igyekszem keveset aktuál-politizálni, nem éltetem vagy gyalázom Orbánt, inkább az elmúlt hetven-nyolcvan évünkről szeretnék beszélni. Abból mindent megérthetünk. Egyre kevésbé érdekelnek a károgók, a nagyhangú kommentelők, akik folyvást számon kérik, miért nem a mostaniakról írok, egyáltalán, hogyan merek olyasmivel foglalkozni, amihez nem értek, mert nem is éltem akkor...

Nem a pillanatnyi hírnév, a szereplési vágy miatt írok, beszélek Bochkorról, Kajdiról, Gesztiről, Konczról, Eörsiről, Bauerről, Demszkyről, hanem azért, mert sokan csak a „hírességek” miatt nézik meg a videót, olvassák el a bejegyzést, a szöveget, esetleg a könyvet. Persze, tudom, hogy befolyásos ellenségeket szerzek ezzel az élet számos területén, de ezt a döntést már régen meghoztam. Nem a pillanatnyi vagy későbbi haszon, az anyagi siker a fontos számomra, hanem az ügy. Nem építtettem villát, nincs medencém, az autónk sem új, de nem is ez volt, nem is lehet ez a cél.

Az én célom, hogy bemutassam, miért fortyogott a jogos düh és harag a rendszerváltoztatás után annyi és annyi gyomorban, célom, hogy bemutassam a régi idők Cipolláit, hogy talán többen felismerjék a jelen idők szemfényvesztőit, azt, hogy hogyan és miként próbálnak bábozni velünk.

A Kádár-rezsim hályogot növesztett a szemünkre. Nem vagyok orvos, nem tudom eltávolítani, de abban segíthetek, hogy mások is észre vegyék: hazugságban éltek. Kényelmes, lángosos, kevertes, akol-meleg hazugságban. Aki ezt nem ismeri fel, az a jelent is csak félvakon próbálhatja értelmezni.

@követő