Huszonegyre lapot húzni

Tajvan esetében Nancy Pelosinak ez sikerült. Nemcsak, hogy Kína katonai blokád alá vonta a szigetet, egy nagyszabású hadgyakorlat keretében, hanem szankciókat is kivetett rá. Sem halat, sem pedig mezőgazdasági terményeket nem exportálhatnak tajvani cégek. Akik most elvesztik megélhetésüket nyilván hálásak a demokrata házelnök asszonynak.

Sok szakértő úgy vélte, hogy az orosz-ukrán konfliktus árnyékában Peking gyorsan cselekedni fog és elfoglalja Tajvant, hiszen sosem mondott le a szigetről, legyen az japán megszállás vagy Csang Kaj sek „Kínai Köztársaságának” kikiáltása. A feszült helyzetet Pelosi annyira túlhúzta, hogy most kínai vadászgépek és rakéták szántják az eget Tajvan partjainál. Érdekes volt látni a kínai TV híradóját, ahol bevágtak képeket Tajvan fővárosából, Taipeiből is és tüntetőket szólaltattak meg, akik pont nem voltak boldogok a magasrangú amerikai látogatás miatt, hiszen az invázió lába most ott lóg a levegőben. A „miért jöttél ide Mrs. Pelosi?” papundeklik magukért beszéltek. Sok tajvani halász és farmer áruját Kínában értékesítette és ez most megszűnt.

Az amúgy is törékeny gazdasági kapcsolatokat a pekingi vezetés elvágta. Kínai politikusok és elemzők egyértelműen fogalmaznak az elmúlt két napban. „Tajvan sosem lesz egy független ország, maximum az USA álmaiban. Lehet erről fantáziálni Washington DC-ben, de 1,1 milliárd kínai véleménye többet nyom a latban.” A tengeri hadgyakorlat ezt csak alátámasztja. Peking megmutatta, meg lehet húzni a tigris farkát, de tudd, hogy nagyot fog harapni. Az USA azonban még jobban tetézi a bajt. A vezérkar kiadta a parancsot a csendes-óceáni flottának, hogy maradjon nemzetközi vizeken készenléti állapotban és át is kell majd haladnia a Tajvani-szoroson.
A USS Ronald Reagan egyelőre csak megfigyeli a kínai hadgyakorlat végkifejletét. A repülőgéphordozó és kísérőhajói már néhány napja a térségben tartózkodnak. Ezt Kína természetesen újabb provokációként értékelte. Joe Biden viszont bölcs döntésnek nevezte, hogy a hadihajók a Kelet-kínai-tengeren maradnak.

John Kirby az USA nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azt nyilatkozta, hogy „nem fogunk elriadni attól, hogy a nemzetközi joggal összhangban a Csendes-óceán nyugati részének tengerén és égboltján tevékenykedjünk, ahogy azt évtizedek óta tesszük, támogatva Tajvant és védve a szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térségét.”

A tajvani elnökasszony, Tsai-Ing-wen tisztában van a helyzet komolyságával és nagyon cizelláltan fogalmazott pénteki sajtókonferenciáján: „Kiállunk a politikai status quo fentmaradásáért a tengeri szoros mindkét oldalán és továbbra is nyitottak vagyunk egy konstruktív dialógusra. Azt nyomatékosan kijelenthetem, hogy nem akarjuk a helyzet eszkalálódását és nem is provokáljuk az ellentéteket, viszont megvédjük nemzetünk szuverenitását és territoriális biztonságunkat.”

Elég erős kijelentések, amelyek megnyugtatják a helyi politikai pártokat, ám nem annyira markánsak, hogy Pekingben fenyegetésként értékeljék őket. Az éleslőszerekkel és rakétákkal végrehajtott manőver nem is annyira Taipeinek, mint inkább Washingtonnak szólt. Kérdés, hogy Joe Biden és a demokraták vették-e az adást.