Ukrajna történelmének eddigi legnagyobb korrupciós botránya

Ukrajnában a hatóságok nyomoznak hoznak a Legfőbb Ügyészség alkalmazottai ellen. A vád szerint szisztematikus csalásban vettek részt call centereken (telefonközpontokon) keresztül. Az ügy érzékeny Zelenszkij elnök számára is.

A NABU és a SAPO ukrán korrupcióellenes ügynökségek hetek óta nyilvánosságra hozzák a nyomozásaik hangfelvételeit, amelyek megrázták az országot. Az ügy középpontjában a korrupció és a hatalommal való visszaélés áll. A legújabb eset az ukrán történelem egyik legnagyobb botrányává válhat. Az ügy már Roman Kravcsenko főügyész lemondásához is vezetett. A NABU és a SAPO legújabb nyomozásának a „Karthágó” fedőnevet adta. A nyomozás az Ukrajnában „call centerként” ismert vállalatokra összpontosít. E mögött az ártalmatlan név mögött egy nagyszabású bűnszervezet áll – mondta az ARD-nek Mykhailo Tkach, az Ukrajinszka Pravda online hírportál oknyomozó újságírója. Elsősorban ezeknek a cégeknek a fiatal alkalmazottai hívják az embereket, hogy pénzt csaljanak ki a számláikról. „Például banki alkalmazottaknak adják ki magukat, elkérik a számlaszámot a PIN-kódot és hozzáférést kapnak a kontókhoz, amelyekről pénzt emelnek le” – mondta. Tkach több mint három éve kutatta az ilyen üzleti gyakorlatokat.

A Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés szakértői szerint Ukrajnában körülbelül 1000 ilyen call center működik. A nem kormányzati szervezet áprilisi jelentése szerint ezek az ország egész területén szétszórva működnek, és körülbelül 60 000 embert foglalkoztatnak. A jelentés szerint egy ilyen vállalat átlagosan havi egymillió amerikai dollár illegális bevételt termel. Az ukrán korrupcióellenes hatóságok most a Legfőbb Ügyészség magas rangú tisztviselőit gyanúsítják azzal, hogy közvetlenül részt vettek ezekben a műveletekben. A hivatal egyik magas rangú tisztviselőjét, akit a hangfelvételeken „kancellárként” emlegetnek, már letartóztatták.

A felvételek Ruslan Kravcsenko volt főügyész érintettségére is utalnak. A csoport vezetőjét, akit „A Főnök” álnéven emlegetnek, „Andrijovics”-ként is emlegetik – ez Kravcsenko édesapjának a neve. Továbbá arra utaló jelek vannak, hogy „A Főnök” korábban az adóhivatalban dolgozott – Kravcsenkóhoz hasonlóan. Egy harmadik bizonyíték: Ez a „kancellár” magánszolgáltatásokat is végzett Kravcsenko számára, például megszervezte háza felújítását.

Az Ukrajinszka Pravda online újság kutatása szerint a Legfőbb Ügyészség alkalmazottai havi kenőpénzt kaptak „call centerektől” a büntetőeljárástól való védelemért cserébe. Az online újság a bűnüldöző szerveken belüli forrásokra hivatkozik, és hipotetikus számításokat mutat be. Ha ezek közül a vállalatok közül csak 100-at védene az ügynökség, az Ukrajinszka Pravda becslése szerint havi 700 000 dollárt fizethettek volna ki. Bár Kravcsenko lemondott, tagadja, hogy bármilyen illegális tevékenységben részt vett volna. Megfigyelők úgy vélik, hogy a botrány valószínűleg az állam más részeire is kiterjed. „Meggyőződésem, hogy más bűnüldöző szervek, beleértve az önkormányzatokat is, tudtak erről” – mondta Andrij Osadcsuk ellenzéki parlamenti képviselő az NV online rádiónak. Tekintettel ennek a maffia hálózatnak a nagyságára, Osadcsuk szerint ez igen csak valószínű.

Állítólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyomást gyakorolt Kravcsenkóra a lemondás érdekében. Ennek ellenére árnyék vetül az államfőre: Zelenszkij tavaly főügyésznek jelölte a most 36 éves ügyészt. Megfigyelők már akkor is rámutattak, hogy Kravcsenko korábban megbukott magasabb pozíciókra vonatkozó kiválasztási eljárásokon, például a Korrupcióellenes Főügyészség (SAPO) ügyészi és a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) élére való pályázatán. Zelenszkij tavaly aláírt egy törvényt, amely még nagyobb hatalmat adott volna Kravcsenkónak. Gyakorlatilag a korrupcióellenes ügynökségeket a főügyész alá rendelte volna. A megfigyelők feltételezték, hogy maga Kravcsenko kezdeményezte a törvényt. Először elfogadták, majd visszavonták, részben azért, mert ezrek tiltakoztak ellene.