vsMagyarország fenyegetésnek minősíti Oroszországot. Az új irányvonal tükröződik a magyar delegáció számára az ENSZ Közgyűlés szeptemberi ülésére szóló utasításokban, amelyeket Magyar Péter miniszterelnök írt alá, és a Magyar Közlönyben tettek közzé.

Néhány hónappal azután, hogy idén áprilisban kormányváltás történt Magyarországon – amikor a Oroszországgal baráti kapcsolatokat ápoló Orbán Viktor helyett Magyar Péter lépett a miniszterelnöki posztra –, Budapest hivatalosan is rögzítette az új külpolitikai irányvonalat, és Moszkvát „fenyegetésnek” minősítette.

„Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbséget is komoly veszélybe sodorja” – áll a dokumentumokban.

Ezekből kitűnik, hogy Budapest támogatja azokat az erőfeszítéseket is, amelyek Kijev számára „tartós békét és hosszú távú biztonsági garanciákat” eredményező tárgyalásokhoz vezethetnek.

Így a Tisza párt vezetőjének kormánya eltávolodik az Orbán vezette előző kabinet irányvonalától, amely Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök támogatója volt.. Orbán többek között többször is szorgalmazta az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók enyhítését, és megakadályozta Ukrajna támogatását.

A Kreml Magyar választási győzelme után kijelentette, hogy Oroszország a kétoldalú kapcsolatok kérdésében az új magyar kormány konkrét lépéseiből fog kiindulni.
Az orosz Duma (parlament) két képviselője is foglalkozott a magyar ENSZ-dokumentummal. Megfogalmazásuk szerint Moszkvának át kell majd gondolnia az energiaszállítást Magyarország felé. Ergo a kormány álláspontja aláássa hazánk energiabiztonságát. A dokumentum egyértelműen Brüsszel és Kijev narrativájára épül.