Rossz morál az amerikai hadseregben Irán miatt

Az Irán elleni háború kezdettől fogva népszerűtlen volt az Egyesült Államokban. De úgy tűnik, sokkoló volt a fegyveres erők sokak számára is. Számos katona próbálja megtagadni a katonai szolgálatot.

Taylor Highland, a harmincas évei közepén, tavasszal döntött úgy, hogy elhagyja a fegyveres erőket, miután az Egyesült Államok és Izrael megindította a háborút Irán ellen. A kiváltó ok egy lányiskola elleni támadás volt Minabban, Dél-Iránban, a háború első napján. Több mint 150 ember halt meg, többségük gyermek. Highland – nem a valódi neve – azt mondja, hogy az incidens megdöbbentette. Úgy döntött, hogy közelebbről megvizsgálja a lelkiismereti okokból történő megtagadás lehetőségét: „Ki akartam deríteni, hogy a meggyőződésem összhangban van-e azokkal az indokokkal, amelyeket az emberek általában adnak a fegyverviselés megtagadására.”

Elmegyek, még akkor is, ha én vagyok az egyetlen

Taylor Highland Texasban állomásozik és családapa. A hadsereg fizette az orvosi egyetemét; cserébe ő katonai szolgálatot teljesít. Több mint tíz éve szolgál. Ahol Highland felnőtt, a katonai szolgálatot a „hazafiasság csúcsának” tartották, mondja. Legyen szó akár a templom lelkészéről, a cserkészek vezetőjéről, vagy más példaképekről – mindannyian veteránok voltak: „Minden úgy alakult, hogy pénzre volt szükségem az egyetemre, és tinédzserként ezekkel az értékekkel nevelkedtem. A katonasághoz való csatlakozás jó módnak tűnt a hazám szolgálatára.” Highland most arra vár, hogy döntést hozzanak arról, hogy jóváhagyják-e a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadási kérelmét. Bár orvosként szeret segíteni az embereken, végül elkezdte megkérdőjelezni egy orvos szerepét a hadseregben: „Segítettem az embereknek felépülni, de mindig csak arról volt szó, hogy annyira felépüljenek, hogy újra lőhessenek rájuk, vagy hogy újra lőhessenek másokra.” Akár civilek, akár katonák sérülnek meg egy katonai konfliktusban, a társadalom mindkettőt túl könnyedén veszi – véli Highland. Ezért jött rá végül, hogy mennie kell – még akkor is, ha ő az egyetlen.

A lelkiismereti okokból kilépők száma ismeretlen

Az amerikai fegyveres erőktől lelkiismereti okokból kilépni általában lehetséges. A folyamat azonban hosszadalmas. Általában hónapokba telik, mire a kérelmező döntést kap, néha még tovább is. A vietnami háború alatt több százezren választották ezt az utat a katonai szolgálat elkerülése érdekében. A sorkatonai szolgálatot 1973-ban eltörölték. Ezért ma már elsősorban az aktív szolgálatot teljesítő katonák akarnak ilyen módon idő előtt kilépni a hadseregből. Taylor Highland nem az egyetlen bajtársai közül, aki a lelkiismereti okokból való kilépés útját választotta. Személyesen ismer körülbelül tizenkét katonát, akik szintén ezt az utat választják, mondja. Ők pedig ismernek másokat, akik vagy már benyújtották a kérelmüket, vagy fontolgatják azt. Abszolút számokban ez kevésnek tűnhet, tekintve, hogy körülbelül 1,3 millió ember szolgál az amerikai hadseregben. Az sem ismert, hogy évente hány katona kérvényezi a lelkiismereti okokból való kilépést. És általánosságban elmondható, hogy ezt a kilépési lehetőséget ritkán használják.

Nem akarok egy olyan szervezet tagja lenni, amelyik ilyesmit csinál

Bill Galvin azonban arról is beszámol, hogy az amerikai katonák morálja alacsony. A hetvenes évei közepén járó Galvin Washingtonban dolgozik a GI Rights Hotline-nál, egyfajta segélyvonalon a katonai személyzet számára. Azt mondja, hogy korábban hetente egy-két hívást kaptak. Most naponta több katona is felhívja őket, hogy érdeklődjenek, hogyan utasíthatják vissza a katonai szolgálatot:

A lányiskola elleni támadás szinte mindenki számára fontos beszédtéma, akik azt mondják: „Nem akarok egy olyan szervezet tagja lenni, amelyik ilyesmit csinál.” Csak márciusban, a háború első hónapjában Galvin szervezete több mint 80 új esetet vett fel további konzultációra – azaz olyan katonákat, akik meg akarják tagadni a szolgálatot. Ez majdnem kétszer annyi, mint amennyit általában egész évben kapnak.