Szíriába látogatott a német külügyminiszter és ismét megnyílt a német nagykövetség Damaszkuszban

A Bundeswehr katonai szállító repülőgépe damaszkuszi úticéllal ma reggel felszállt Bejrútból. A fedélzeten van Annalena Baerbock német külügyminiszter és Armin Laschet a győztes CDU képviselője. Az elmúlt napok fegyveres összecsapásai után, amelyben emberek ezrei vesztették életüket a német kormány személyesen szeretne meggyőződni az országban uralkodó állapotokról és a síita alavita kissebbség helyzetéről. Utóbbi vallási közösség népírtással vádolta meg az új, szunnita, szír kormányt. A német politikusok véleményezésétől nagyban függenek a segélyek és a befektetések, amelyekre Szíriának égető szüksége van.

„Szíriában a lakosság 90 százaléka még mindig a szegénységi küszöb alatt él” - magyarázta Baerbock a szíriai fővárosba való indulása előtt. „Sokan aggódnak amiatt, hogy Szíriában a jövőben sem lesz biztonságos az élet minden szíriai számára”. Baerbock ezért nyomást akar gyakorolni a szíriai átmeneti kormányra, de ajánlatokat is tesz segélyösszegekről, hogy enyhítsék a még fennálló szankciókat.

Baerbock útja a polgárháború utáni Szíria nehéz időszakában történik. Március elején iszlamista harcosok mészárlást hajtottak végre alaviták lakta városokban, az ország északnyugati részén. Ennek következtében emberek tízezrei menekültek el. Az alaviták az a népcsoport, amelyhez az országot évtizedekig irányító, korábban uralkodó Aszad család tartozik. A bosszúállás ezért nyilvánvaló, ám az ország jelenlegi törékeny állapotában sok mindent tönkretehet. „Az átmeneti kormánynak ellenőriznie kell a saját soraiban lévő csoportok cselekedeteit” - követeli ezért egyértelműen Baerbock – „és felelősségre kell vonnia a háborús bűnöket elkövetőket.”

Sara Stachelhaus, a bejrúti Heinrich Böll Alapítvány munkatársa szerint a mészárlást az évtizedek óta tartó társadalmi feszültségek hátterében kell vizsgálni. „A szíriaiaknak sürgősen szükségük van egy útitervre, hogy hogyan kezeljék a múlt rezsim bűncselekményeit és igazságot szolgáltassanak. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy az önbíráskodás további incidensekbe torkollik” – mondta a szakértő. Úgy véli, hogy Ahmed al-Sharaa (al-Dzsulani) átmeneti kormányfőt aszerint fogják megítélni, hogyan javítja a szíriaiak életkörülményeit: „Elvárják tőle, hogy helyreállítsa az állami szolgáltatásokat, például a víz- és villamosenergia-ellátást, és tegye megfizethetővé az élelmiszereket. Ezeket az elvárásokat teljesítenie kell”.

Egy példa: a Deir Ali erőmű. Jelenleg Szíria áramtermelésének csaknem felét biztosítja, de kritikus állapotban van. A polgárháború és a szankciók miatt a német Siemens Energy cég által épített erőművet tíz éve nem tartják karban. Ennek megváltoztatása a német kormány deklarált célja – Berlin ezért is kezdeményezte a szankciók enyhítését. A problémák megoldása - beleértve a kapcsolódó elektromos hálózatot is - azonban időt és pénzt igényel. Az újjáépítés kérdése is kulcsfontosságú. Néhány szíriai nagyvárosban egész városrészek pusztultak el teljesen. A külföldről érkező pénz beáramolhat, amint az ország politikailag stabilizálódik. A szíriaiak számára azonban fontos, hogy a szíriai lakosság és a szíriai gazdaság részt vegyen és ellenőrizze az újjáépítési folyamatot. Sok kérdést kell tisztázni, többek között a régióból érkező potenciális adományozókkal.

Baerbock útja során várhatóan ismét találkozik Ahmed Al-Sharaa Szíria átmeneti kormányfőjével. A politikus Baerbock előző, január eleji damaszkuszi találkozójukon nem fogott kezet Baerbockkal - de a vele utazó francia külügyminiszterrel, Jean-Noel Barrot-val igen. Az eset akkoriban nagy port kavart Németországban. Úgy tekintettek rá, mint annak jelzésére, hogy az új szíriai kormány mennyire liberális és nyitott. Al-Sharaa politikai gyökerei az iszlamizmusban gyökereznek, és egészen a közelmúltig az iszlamista HTS (Hayat Tahrir as-Sham -Keleti Felszabadítási Hadsereg-) milícia vezetője volt.

A német külügyminiszter a mostani útja előtt szintén világos elvárásokat fogalmazott meg az új politikai vezetőkkel szemben: a szabadság, a biztonság és a lehetőségek Szíriában „minden emberre - nőkre és férfiakra, minden etnikum és vallás tagjaira - kell, hogy vonatkozzanak”. Szíriában főként szunnita muszlimok élnek, de nagy kisebbségben vannak a kurdok, az alaviták, a keresztények és a drúzok is. Baerbock többször felszólalt a társadalmi megbékélés mellett. A damaszkuszi vezetés valószínűleg rájön, hogy ezúttal is hasonló üzenettel érkezik a szíriai fővárosba. A kézfogás vagy sem valószínűleg inkább mellékes lesz - tekintettel az ország előtt álló nagy kihívásokra. Nyolc év polgárháború majd az Iszlám Állam rémuralma és két év Covid teljesen lenullázta a gazdaságot. Másfél évvel ezelőtt tudósítottam utoljára Szíriából, akkor egy havi átlagfizetés 40 US-dollárkörül volt (15000 forint) a nyugdíj ennek a fele.

Szíriának nemcsak pénzre, hanem diplomáciai jelenlétre is szüksége lenne. Minél több ország nyitná meg ismét diplomáciai képviseletét annál stabilabbá válna az ország. A konzulátusok és nagykövetségek a kormányok szemei és általuk sokkal jobban be lehetne tartatni az emberi és kisebbségi jogokat.