Iszlamisták foglalták el a milliós nagyvárost Szíriában

Szíria már megjárta a poklot: nyolc év polgárháború, majd az Iszlám Állam rémuralma ezután török és amerikai csapatok megszállása az országban. Tavaly volt az első év, amikor a szírek kicsit fellélegezhettek és láthatóan visszatért a normalitás városaikba. A hétvégén viszont dzsihadista csapatok tizenöt települést foglaltak el Szíriában, köztük az 1,8 milliós Aleppót.

Szíria északi részén két veszélyes milícia egyesült, hogy megpróbálják megdönteni Bashar al-Asszad elnök hatalmát. A Tahrir Hayat as-Sham (Levantei felszabadítási Szervezet), amely az al-Kaidából és más terrorszervezetekből nőtte ki magát most egyesült a „Szír Nemzeti Hadsereggel”. Utóbbi egy Törökország által létrehozott szunnita milícia, amely kevésbé a radikális iszlámra épül, inkább Ankara politikai érdekeit képviseli Észak-Szíriában, így őket vetik be a kurd fegyveres csoportok ellen a török-szír határvidéken.

Egyedül egyik csoport sem volt elég erős ahhoz, hogy megdöntsék a szír kormányt, most viszont hadseregeiket egyesítve három nap alatt komoly sikereket értek el. A „Tahrir Hayat as-Sham” páncélosokat és nehézfegyvereket is zsákmányolt a reguláris szír hadseregtől, akiket meglepett a támadás. Az Abdul Mohammad al-Dzsulani által vezetett iszlamisták egy az Iszlám Államéhoz hasonló célt követnek: létrehozni egy vallásra alapuló államot, ahol minden a koránnak és az iszlám törvénykezésnek (sarijja) van alárendelve. A szunnita csoportok eleve ellenségesen állnak az iszlám síita ágához, amelyet Asszad elnök és a kormány tagjai is képviselnek. A szíriai elitet, az alaviták adják, akik síita vallásúak.

Nem kétséges, hogy egy győzelem esetén a két milícia egymásnak esne, hiszen teljesen más célokat követnek és nyilvánvalóan Ankara sem szeretné, hogy egy dzsihadista fészek legyen a déli határán, ahonnan terroristák szivároghatnak be Törökországba. A „Szír nemzeti Hadsereg” vezetése és tagjai nagyrészt az északi török és türkmén kisebbségből állnak, akik a politikai mellett nemzetiségi célokat is követnek. A „Tahrir Hayat as-Sham” viszont beszippantott minden dzsihadistát, vannak szírek, irakiak, törökök, tádzsikok, üzbégek és feltehetően nyugati állampolgárok is, akik az „Iszlám Állam” soraiban harcoltak. A szervezet több militáns iszlamistát szabadított ki egy börtönből, amelyet kurd csapatok őriztek az USA megbízásából.

Az orosz védelmi miniszter elbocsájtotta Szergej Kiszel altábornagyot, aki a Szíriában állomásozó orosz csapatok parancsnoka volt. Ennek feltételezhető oka, hogy nem figyelte a hírszerzési jelentéseket a dzsihadisták mozgolódásáról északon. Az orosz hadsereg viszont azonnal megkezdte a légicsapásokat a militáns csapatok ellen. Vadászgépek szálltak fel a tartuszi orosz légibázisról Szíria nyugati részéről és több hullámban bombázták a lázadók állásait. Az iszlamisták jól kalkuláltak, hiszen tisztában voltak vele, hogy az oroszok most Ukrajnára koncentrálnak, csapatokat vontak ki Szíriából és átcsoportosították őket a Donbaszba, Izrael a Gázai-övezetben és Libanonban van lekötve és nem Észak-Szíriát monitorozta a katonai hírszerzésük.

Moszkva és Teherán azonnal bejelentették, hogy Asszad elnöknek minden segítséget megadnak. A mai napon egy hatalmas fegyverszállítmány érkezik a szír hadsereg részére Oroszországból. Az iráni „Sepah Pasdaran” (Forradalmi Gárda) speciális alakulatai már kint lehetnek a frontvonalon, mivel szír források szerint egy iráni tiszt hősi halált halt a harcokban. Irán fontos szövetséges, hiszen síita felekezeti társaikat segítik a térségben és ezzel Teherán politikai érdekeit is megszilárdítják Szíriában. Vasárnap az iráni külügyminiszter Damaszkuszba látogatott és tárgyalt Asszad elnökkel. Oroszország a terrorizmus elleni harc mellett két támaszpontot tart fent az országban Tartuszban és Latakijjában. Ezzel Moszkva elérte egy régi célját, hogy haditengerészeti kikötője legyen a Földközi-tengeren a NATO határok közvetlen közelében.