A közszolgálati Gulyás Marcinál ott mártírkodik Juhász Péter.

Ő lett az áldozat. Ő, aki egy Lajos nevű csávóra hivatkozva – aki később kiderült, hogy valójában János – súlyos vádakat fogalmazott meg, és bizonyítékokra hivatkozott. Ezeket azonban soha nem adta át a nyomozóhatóságnak, feljelentést sem tett. A történtek után lefoglalták a telefonját, most pedig arról beszél, hogy ő a gyerekekért küzd, és vasárnap menjenek el az emberek, hogy testükkel védjék meg. Nyilván a végén még pénzt is fog gyűjteni.

Ez az a Juhász, aki most a gyerekekért küzd, de egy árva szót sem szólt, amikor az autópályán kidobva találták meg Lakatos első áldozatàt, a fiút, aki terhelő vallomást tett Lakatos ellen, és akinek a rendőrségi vallomása kijutott a rendőrségről. Akkor sem mondott semmit, amikor tőlem foglaltak le technikai eszközöket, pedig Juhásszal ellentétben én újságíróként kérdeztem ki a tanút, és minden nyersanyagot átadtam a nyomozóknak, és a bűncselekmény gyanújáról azonnal értesítettem az ügyészséget.

Ez az a Juhász, aki akkor is kussolt a társaival együtt, amikor már a harmadik áldozat került elő, és a második embert tartóztatták le – Lakatos kivételével, mert őt a mai napig ki sem hallgatták a rendőrök. Ez az a Juhász, aki akkor is lapított, amikor kiderült: D. Krisztinát (70.000 fojtogatós gyerek p….ó) az élettársa gyors és horrorisztikus halála után azért nem hallgatták ki ugyanazok a rendőrök, akik Lakatos esetében sem léptek, mert a nő azt mondta nekik, hogy nem ért a kamerákhoz. Csakhogy időközben kiderült: Gulyás Marci önkéntese volt a Partizánnál.

Annak a Gulyásnak, akivel most szemben ül, és aki csak „Krisztánknak” szólította D. Krisztinát. És nem, nem sül le a pofájukról a bőr.

De türelem: hamarosan kezdődik.