És micsoda hét volt!

Szerda reggel arra ébredtünk, hogy Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, amivel megnyilt az esély, hogy a világ egy józanabb, normálisabb és békésebb hellyé váljon. (Akinek kétsége van ezzel kapcsolatban, az idézze fel, hogy Minnesotában a demokrata alelnökjelölt, Tim Walz kötelező jelleggel tamponautomatákat szereltetett a fiúvécékbe. Hátha...)

Kiderült, hogy a republikánusok megkérdőjelezhetetlen győzelmet arattak. Trump összességében is 4 millió szavazattal többet kapott, mint Kamala. Számos demokrata államban kisebb különbséggel vesztettek a republikánusok, mint amennyivel a csatatérállamokban nyerni tudtak.

Kiderült, hogy hiába sorakozott fel a gazdasági, az üzleti, a média és a hollywoodi elit szinte egységesen a demokraták mögé, mert az amerikai középosztály, a munkások és fizetésből élők tömegesen pártoltak át a republikánusokhoz. Ők csak normálisan, biztonságban akarnak élni. A józanabb demokrata politikusok, mint Bernie Sanders, azon keseregtek, hogy az eredményen nincs mit csodálkozni, mert a demokraták magukra hagyták a munkásosztályt.

Kiderült, hogy a hatalmas médiafölény nem elég, az embereknek elegük van az ideológikus, életszerűtlen politikából, elegük van a cancel culture-ből, a migrációból és a genderőrületből. Nem véletlen, hogy az eredmények miatt az LMBTQ+ szervezetek aggódnak a leghangosabban.

A demokratáknak az elit mellett megmaradtak a legszegényebb, legiskolázatlanabb rétegek. 15, még egyszer tizenöt demokrata államban semmilyen módon nem kellett igazolni a választóknak a személyazonosságukat, se egészségbiztosítással, se jogosítvánnyal, se egy villanyszámlával. A demokraták féltek, hogy a szavazóik jelentős részének ez megugorhatatlan küszöböt jelentene. (És ez tényleg nem vicc!)

Kiderült, hogy a közvéleménykutatók nem tanultak, harmadszor is csúnyán alulmérték Trumpot. Ennek az az oka, hogy a rendkívül erős és agresszív (kisebbségi) média és társadalmi nyomás miatt, az emberek nem vállalták a republikánus szimpátijájukat. (Európában is hasonlókat tapasztalhatunk.)

A hétvégére kiderült, hogy a gazdaság nagyon jól fogadta az amerikai választás egyértelmű eredményeit. A részvényindexek kilőttek, a bitcoin durván emelkedett. Még a magyar tőzsde is 4 százalékkal emelkedett, ezzel történelmi rekordot döntött, aminek az a fő oka, hogy "az amerikai elnökválasztás következtében nagyobb esély mutatkozik az orosz-ukrán háború jövőbeni lezárására".

Az elmúlt napokban sokkal többször került szóba a háború lezárásának lehetősége, mint az ezt megelőző fél évben. Zelenszkij hamarosan Trumphoz utazik, hogy tárgyaljanak a tűzszünet, béke számukra elfogadható feltételeiről, és a választások óta Putyin is látszólag együttműködőbb húrokat penget. Ha ez megtörténik, akkor ezzel Trump óriási szolgálatot tesz Európának. Sokan számítanak arra is, hogy Trump győzelme a Közel-Keleten is lecsillapíthatja a háborút. (Katar az amerikai választást követően egyből kitiltotta és kitoloncolta a Hamasz vezetőit az országából.)

Kiderült, hogy "sohanempolitizáltam" Pressman rosszul viselte a vereséget. Az amerikai nagykövet az elmúlt években státuszával visszaélve, teljesen arcátlanul és gátlástalanul szervezte az ellenzéket. (Nem hullatok krokodilkönnyeket, de ennek egyik áldozata gyurcsány Ferenc és a DK.) Ennek hamarosan vége, Pressman a magyarok folyamatos kioktatása helyett visszamehet Amerikába, ahol csiszolgathatja az ottani demokráciát az itt látottak alapján. Demokrácia import. Például nálunk ellenőrizhető, hogy ki szavaz, másrészt néhány órán belül képesek vagyunk megszámolni a szavazatokat, miközben ott öt nappal a választás után sem lehet tudni, hogy mi az amerikai képviselőház összetétele.

Az amerikai választás hatásait nem lehet lehet túlbecsülni! Az Amerikából exportált ideológiai őrületcunami azonnal meg fog gyengülni az egész világon, a demokráciaexport, a más államok politikájába történő agresszív beavatkozás is jelentősen csökkenni fog. A józanság, a normalitás hangjai meg fognak erősödni, és újra kimondhatjuk, hogy az anya nő, az apa férfi. A választás óta a világon egyre többen bíznak abban, hogy tavaszra béke lesz Ukrajnában.

És micsoda hét volt! Csütörtök reggelre megbukott a német kormány, ami az ideológikus, ostoba kormányzás ideáltipikus példája volt, amivel nem csak hazájuknak, hanem egész Európának rengeteget ártottak. Baloldali kormányzásuk során hatalmas mértékben romlott Németországban a cégek helyzete (BASF, Volkswagen), lecsúszóban a középosztály, mindehhez drámai módon romlott a közbiztonság. A német kormány ahelyett, hogy újraindította volna, leállította a még működő atomerőműveket is, amivel nem csak Németország, hanem egész Európa energiabiztonságát tönkretették, és az energiaárak a sztratoszférába lőtték. (Ráadásul a német energia előállításának ökológiai lábnyoma jelentősen nőtt.) Mindeközben egy ma már egyre nyilvánvalóbban egy megnyerhetetlen háborúba öntötték a pénzt, és olyan szankciókat támogattak, amelyek őket és Európát jobban megviselték, mint az oroszokat. A bevándorlás ügyében minket ekéztek, majd lezárták a belső schengeni határokat, és elkezdték kitoloncolni a migránsokat.

A vágyvezérelt politizálásnak vége, kora tavasszal új választás. Itt is komoly az esély a józanság irányába történő elmozdulásra. Lesz azért kihívás, mert az közvéleménykutatások szerint a CDU meg fogja nyerni a választást, de a kormányzáshoz vagy a szélsőségesnek démonizált AFD-t, vagy az előző három évben csúnyán leszerepelt szociáldemokratákat be kell venni koalíciós partnernek. De lehet, hogy az amerikai eredmények még a koalícióválasztást is befolyásolni fogják?

A német (és francia stb.) gazdasági helyzetből az is következik, hogy a háború finanszírozása európai részről nem tud sokáig folyni, és az is óriási kérdés, hogy Ukrajana újjáépítését ki, és miből fogja finanszírozni.

És micsoda hét volt! Orbán Viktornak megint igaza lett. Csütörtökön az elszigetelődött Orbán Viktor 47 kormány és államfőt fogadott. (Ellenzéki oldalon dermedt csend, a héten minden összeomlott, amit eddig építeni próbáltak.) Pénteken az Európai Tanács (az uniós állam és kormányfők) elfogadta a Budapesti Deklarációt az európai versenyképeség javításáról, ami az elmúlt 5-10 év legfontosabb dokumentuma. A magyar előterjesztést egyhangúlag fogadta el a Tanács, ami óriási magyar külpolitikai siker. Ez végre egy olyan dokumentum, ami Európa versenyképességét, és ezáltal az itt élők életét érinti.

A héten a világ nagyot lépett afelé, hogy a világ egy józanabb, normálisabb, békésebb hellyé váljon!