Mondd, te kit választanál? (6.rész)

Baloldali politikusok, elemzők, újságírók rendszeresen visszatérő állítása, hogy a szerencsétlen vidéki választók buták, a saját érdekeik ellen szavaznak, mivel a lakosság döntő többsége rettenetes mértékben szegényedik. Annyiszor írtak már az ország kettészakadásáról, a növekvő szegénységről, a 99 százalék romló helyzetéről, hogy erre már lassan axiómaként tekintenek.

Itt is érdemes azonban egy pillantást vetni az adatokra. Az Európai Unióban egységes módszertan szerint mérik a szegénységet, és ez alapján a valóság teljesen más. Az Eurostat összehasonlítható adatai szerint az uniós országok közül Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a szegénység. A számok mellbevágók.

Az Eurostat többféle adatsorral jellemzi a szegénységet. Az anyagi deprivációs tételek bizonyos javaktól, szolgáltatásoktól való megfosztottságot jelentenek. Kilenc tételt vizsgáltak, ebből háromnak olyan alacsony az esetszáma, hogy nem érdemes vele foglalkozni. (Két éve újabb deprivációs tételeket is bevezettek, ezekről viszont nincsenek 2010-es adataink.) A másik hat tételből azonban egyértelműen látszik, hogy milyen hatalmas a változás a Gyurcsány-korszakhoz képest. (Nem vélemény, hivatalos uniós adatok.)

Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátraléka 2010-ben a magyar lakosság 24,4 százalékának volt, 2022-ben 9,6 százalékának.

Váratlan kiadások fedezetének hiánya a magyarok 74,4 százalékát érintette, 2022-ben 32,7 százalékát.

Anyagi okból nincs személygépkocsija 2010-ben 23,4 százaléknak, 2010-ben 12,5 százaléknak.

Évi egyhetes üdülés hiánya 2010-ben 66,3 százalék, 2022-ben 43,9 százalék.

Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya (anyagi okból) 2010-ben 29,2 százalék, 2022-ben 14,2 százalék.

Lakás megfelelő fűtésének hiánya 2010-ben 12,2 százalék, 2022-ben 8 százalék.

Súlyos anyagi deprivációs ráta 2010-ben 23,4 százalék volt, ami 2022-re 10,4 százalékra csökkent. (Itt az új tételek bevezetése miatt némileg változott a számolás módja, a régi metodikával egy kicsit még alacsonyabb lenne ez a szám.)

Számszerűsítsünk: 1 százalék 96 ezer, azaz közel százezer ember jelent. Ez alapján 2010-hez képest

• 1,4 millióval kevesebb embernek van fizetési hátraléka,
• négymillió emberrel többnek van pénze váratlan kiadásokra,
• 1,1 millió emberrel többnek van személygépkocsija,
• Másfélmillióval több ember tud rendszeresen húst fogyasztani,
• 2,2 millió emberrel több tud elmenni egy hétre nyaralni,
• 420 ezerrel csökkent azok száma, akik nem tudják fűteni a lakásukat.

Ezekből képezi az Eurostat a súlyos anyagi deprivációban érintettek számát, ami 1 millió 200 ezerrel csökkent. (Ezért szokott elcsodálkozni a belvárosi értelmiség, amikor néha elmegy vidékre, és szembesül vele, hogy messze nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy ő elképzeli, és rájön, hogy az emberek mégiscsak racionálisan szavaznak.)

Sajnos még mindig sok ember él nélkülözésben, de mégis feleannyian se, mint a baloldali kormányzás végén. (Ráadásul ezek az adatok 2022-re, a Covid és a háború miatt, érzékelhetően romlottak 2019-hez képest, de várhatólag 2024-ben már újra javuló tendenciát láthatunk.)

Nemzetközi összehasonlításban is elmondható, hogy a nélkülözők száma a 2010-től kezdődő időszakban az uniós országokon belül Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben.

Még egyszer érdemes rápillantani a 2010-es, és a 2022-es szegénységi adatokra. Nem hiszem, hogy volna olyan ember Magyarországon, aki sokkal több szegényt, aki a sokkal több nélkülözést választaná.

2 millió 300 ezer súlyos nélkülözésben élő ember, vagy 1 millió súlyos nélkülözésben élő ember.

Mondd, te mit választanál?