️ Fontos áttörés a szigligeti kerékpáros híd!

(A csatolt videót három éve, 2023-ban vettem fel Szlovákiában)

A szigligeti kerékpáros híddal kapcsolatos tegnapi posztom komoly indulatokat váltott ki. Óriási előrelépés, hogy végre Magyarországon is építenek fémborítású kerékpáros hidakat. Az aktív Magyarországért felelős államtitkárként is be kell tartanom a jogszabályokat, így az Útügyi Műszaki Előírásokat (UME) is. Erre hivatkozva hazánkban nem terveztek és nem építettek fémlap, vagy fémrács borítású kerékpáros hidakat. (Egyetlen ilyen kerékpáros hídról tudunk Kiskunfélegyháza.) Faborítású hidakat több helyen építettek, de azok sajnos nagyon gyorsan tönkremennek.

Ami nálunk nem felel meg az előírásoknak, az számos országban általános, mert olcsóbb, sokkal könnyebb, és gyorsabban meg lehet építeni, mint egy bitumen borítású hidat. Ilyen kerékpáros hidakkal találkozhatunk Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Szlovákiában. Olaszországban a közismert Tarvisiónál kezdődő kerékpárúton is fémrács borítást helyeztek a régi hidakra, és a Garda tónál, a konzolos kerékpárúton is műgyantával bevont fémborítás található. A csatolt videót három éve, 2023-ban vettem fel Szlovákiában, ezzel érveltem többször is amellett, hogy nálunk is lehessen hasonló megoldásokat alkalmazni.

Többen felvetették, hogy a fémrács borítás jobb lett volna. Teljesen egyetértünk, de jelenleg a közúti hidak műszaki tervezéséről szóló előírások alapján a műtárgyról nem folyhat le közvetlenül víz, megelőzve ezzel, hogy a gépjárművekből kifolyó veszélyes anyagok, és gumitörmelék környezetbe kerüljön. Álláspontunk szerint, kerékpáros hidak esetében ez a kockázat elhanyagolható. Ezért javasolta az államtitkárságunk az elmúlt években többször is, hogy módosítsuk a közúti hidak tervezéséről szóló ÚME-t, vagy hozzunk létre egy új, kerékpáros hidak tervezéséről szóló UME-t. Mi az aktív mobilitási főosztállyal arra törekszünk, hogy a fémrács borítás is elfogadottá váljon, de az UME módosítása lassan halad, jelentős részben azért, mert a hagyományos hidak tervezői egyáltalán nem lelkesednek ezért a megoldásért.

Miért fontos áttörés mégis, hogy a Magyar Közút is hajlandó ilyen típusú hidakat építeni?

️ Ha ez elfogadott megoldássá válik, akkor nálunk is olcsóbban és gyorsabban lehet kerékpáros átvezetéseket építeni. Néhány évvel ezelőtt már javasoltuk ennek a megoldásnak a vizsgálatát a tokaji Erzsébet királyné híd szélesítésénél. Konzolos szerkezettel oldalirányban bővítették a hidat, és ezen alakítottak ki egy kerékpárutat. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett volna, ha az óriási súlyú bitumenes bővítés helyett, egy ilyen fémrács borítású megoldást építettek volna. Bodrogkeresztúr és Tokaj között is el lehetett volna gondolkodni ezen a megoldáson, de a hazai úttervezők fejében meg sem fordul, hogy akár így is lehetne. (Így itt iszonyú mennyiségű földmunka elvégzése után, mikor elkészült a kerékpárút, elmosta a víz, és beomlott. Két év alatt sikerült nagy költséggel újraépíteni.)

️ Visegrádnál a Duna menti kerékpárút építésénél, ahol a közút egyik oldalán sziklafal, a másik oldalán a Duna található, szintén sokkal egyszerűbb, jobb és olcsóbb lenne, ha a bitumenes kerékpárút helyett ilyen megoldással épülne meg a kritikus szakasz.