🤰 Ma magasabb a gyermekvállalási kedv, mint a Bokros-csomag előtt!

👶 A gyermekvállalási kedvet az ún. teljes termékenységi arányszámmal szokták kifejezni, ami azt mutatja, hogy két felnőttnek átlagosan hány gyermeke születik. Utoljára 1979-ben volt az értéke 2,0 felett, azaz utoljára akkor nőtt természetes úton a népesség, azóta csökken. A rendszerváltáskor 1,8 körül volt az értéke. A korábbi stabilabb szint ekkor csökkenni kezdett, de a családtámogatásokat megnyirbáló Bokros-csomag felgyorsította ezt a negatív folyamatot. Az első Orbán-kormány családbarát intézkedései tudták ezt a lejtmenetet megállítani, és 1,3 körül tartani az arányszámot. De 2008. után ismét erőteljes csökkenés következett be, és soha nem látott alacsony szintre 1,2 körüli értékre esett vissza a gyermekvállalási kedv.

Magyarország kormánya az elmúlt évtizedben mindent megtett azért, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek, és a családok segítséget kapjanak a gyermekvállaláshoz, -neveléshez, otthonteremtéshez stb.

Az elmúlt 10 évében a teljesség igénye nélkül egy pár családtámogatási intézkedés: családi adózás, családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), babaváró támogatás, négygyermekes édesanyák SZJA mentessége, családi adó visszatérítés, nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye.

A KSH tavaly 1,59-es arányszámot mutatott ki a gyermekvállalási kedvre, ami először magasabb, mint a gyermeknevelési támogatásokat megnyirbáló Bokros-csomag előtti 1,57-es érték. Nemcsak megállítani sikerült tehát a csökkenő tendenciát, de jó eséllyel trendfordulóban vagyunk.

A baloldali kormányok, a Bokros-csomag és a Gyurcsány-Bajnai korszak megszorításai rombolták a családok jövőbe vetett bizalmát és gyermekvállalási kedvét. Ezt a bizalomvesztést sikerült részben helyreállítani az elmúlt évek kiszámítható családközpontú kormányzásával. A családok ma nagyobb biztonságban érzik magukat és a jövőjüket. Magyarország előre megy, nem hátra! ️