Ez a kép többet mond minden szónál. Az amúgy hidegvérű és faarcú német kancellár arcán ott a döbbenet, hogy ilyen stílust európai politikus nem szokott megengedni magának. Magyar Péter arcán pedig ott az önteltség és az agresszivitás.

„A pillanat, amikor Magyarország új miniszterelnöke elveszíti a hidegvérét” – nem hiába ez lett a címe a Spiegel cikkének. A német hetilap szerint egy újságírói kérdés után az arckifejezése megváltozott, eltűnt az arcáról a mosoly, majd hosszú perceken át magából kikelve szinte megállás nélkül kitört belőle az indulat és a személyes sérelmei. Ilyet még ők sem láttak, hogy valaki ennyire ledobja a láncot. Így tette le a névjegykártyáját Magyar Péter Berlinben.

Magyar Péter berlini útja nem belépő lett, hanem kilépő a megbízható európai vezetők sorából. Úgy viselkedett, mintha egy Tisza-fórumon vagy frakcióülésen lenne, ahol ezt a stílust lelkesen megtapsolja a törzsmag. A nemzetközi politika azonban nem kampányrendezvény. Ott minden mondatnak súlya van, minden gesztusnak jelentősége van, és minden megszólalás Magyarországról is szól.

Ilyen szereptévesztés nemzetközi találkozókon a polgári kormány időszakában nem volt. Orbán Viktor külföldön a magyar nemzeti érdekekért vállalt konfliktust. Magyar Péter ezzel szemben európaiatlan stílusban, európaiatlan követeléseket fogalmaz meg a köztársasági elnök lemondásáról külföldön. Magyarország többet érdemel annál, mint hogy külföldön is a belpolitikai indulatokat és személyes sértettségét képviselje. A magyar emberek joggal várják el, hogy aki az országot képviseli a világ előtt, az méltósággal, önfegyelemmel és felelősséggel tegye ezt. Hiszen nem önmagát képviseli, hanem Magyarországot.