Virágvasárnapi böjti karikázó Vácon

Három éve éledt újra ezt a népi, vallásos hagyomány.
A böjti időszakban hagyományosan tánctilalom volt érvényben, azonban akadt kivétel. A virágvasárnapi böjti karikázó egy hagyományos magyar néptánc, amit főleg nők járnak körben, énekkel kísérve, zene nélkül, a nagyböjt időszakában, különösen virágvasárnapkor (húsvét előtti vasárnap).

Ez a nagyhét kezdetét jelöli, amikor Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények. Az európai középkor uralkodó táncformáját, az énekes lánc- és körtáncokat az újkori párostánc-divat kultúrája alapján már korán kiszorították.
A Kárpát-medence népeinél különösen a magyarok és szlovákok körében a leánykörtáncok képviselik e régi táncforma maradványait

A virágvasárnapi böjti karikázó hagyománya a nagyböjt és a nagyhét magyar keresztény népi hagyományaiba illeszkedik. A felvidéki és észak‑magyarországi néptánc- és hagyományőrző kezdeményezés formájában erősödött meg

Nyomokat találunk a nagyböjti táncokról és a karikázó‑szerű néptáncokról a 19. századi néprajzi gyűjtésekben. Ezek a rendezvények nemcsak liturgikus, hanem népi kultúra hagyományőrző kezdeményezések is, ahol a résztvevők hagyományos ruhában, körbeállva énekelnek és táncolnak, és a nagyböjt szellemében maradva tartják meg a karikázót.