Mióta Magyar Péter megjelent a közéletben, az emberekben legmélyebben rejlő gyűlöletet szabadította fel.

Ő nem meggyőzni akar, hanem megalázni. Nem képviselni, hanem uralkodni. Nem a közös jövőt építi, hanem magát emeli.

A nyelv, amit használ, nem a vezetőké, hanem a tirannusoké, a zsarnokoké. Gúnyolódik, szándékosan sért, hergel és uszít – nem csak politikusokat egymás ellen, hanem barátokat, családtagokat, magyart a magyarral szemben.

Kezében az erőszak és a megosztás politikai eszközzé vált. És közben mit mondHogy „szeretetországról” álmodik.

Képmutatás ez a javából. Mert hol van ebben a szeretet? A szavakban? A gúnyban? Az uszításban? A félelemkeltésben?

️Ez nem szeretetország, amit ő épít️ – hanem a bizalmatlanság, a széthúzás, a mindennapi kicsinyes háborúk országa. Olyan ország, ahol az emberek már nem mernek nyíltan beszélni, mert attól tartanak, hogy másnap célkeresztbe kerülnek. Ahol már nem az számít, mit tettél, hanem hogy kinek a pártján állsz.

Mi nem ilyen országot akarunk.

Mi nem gyűlöletből akarunk erőt meríteni. Mi nem egymás ellen, hanem egymásért akarunk küzdeni.

Ezért mondjuk: a gyűlölet nem pálya️