️Magyar Péter leleplezte önmagát nagyváradi beszédével. Azt mondta, hogy a két festő, Munkácsy vagy Grigorescu közül nem kell választani, mivel mindkettő tehetséges, ezért mindkettőt is választhatjuk. És még több ilyen magyar-román példát hozott.

Ez Brüsszel hangja. Brüsszel szerint Európában nem országok és nemzetek vannak, hanem inkább csak nemzetiségek. Mindenki egyforma és semmihez sem kell tartozni. Így az egyik olyan, mint a másik. Multikulti. Az ő alapállásuk a tolerancia ideológiája, ahol a világpolgároknak nem kell semmivel sem azonosulni.

A mi szemszögünkből nézve azonban a kettő nem ugyanaz. Nem azért szeretjük a hazánkat, mert az nagy vagy erős, hanem mert a miénk. Mi magyarnak születtünk, ezért nekünk mindig fontosabbak a magyarok , mint mások. Emberben is, sportolóban is, művészben is, tudósban is. A mi alapállásunk a hazaszeretet.

Magyar Péter lényegében az asszimilációt hirdette meg: határon túl nem kell ragaszkodni a magyar gyökerekhez, ugyanolyan jó a többségi állam kultúrájához tartozni.

Kibújt a liberális szög a Tiszás zsákból. Nagyváradon a szokásos kormánykritikus szöveg nem volt elég, valamit mondani is kellett volna a nemzetről, de Magyar Péter csúnyán felsült. Nem csoda, mert a dühön kívül más mondanivalója nincs. Üres, mint egy kiszáradt Tisza-meder. És ez a gondolati üresség, felszínesség Nagyváradon napnál világosabbá vált.

De mit lepődünk meg azon, hogy aki a feleségét is képes titokban lehallgatni, és azzal a hangfelvétellel zsarolni, aki elárulja a családját, annak a hazaszeretet, a nemzethez tartozás sem értékesebb.