Vannak emberek, akik messzebbre néznek és nagyobbakat lépnek, mint mások. Kozma Imre atya ilyen volt.

Már a rendszerváltásnak is szimbolikus alakja volt, szerepe a határnyitásban közismert és jelentős. Három évtizede pedig a rászorulók és betegek segítésének egyfajta szimbólumává vált. Élő lelkiismeret és mindennapi építőmester volt. Élő lelkiismeret, mert mindig, mindenhol fáradhatatlanul hirdette az evangéliumot. És nemcsak hirdette, de építette is a keresztény felebaráti szeretet intézményeit. Mert építőmester volt, aki szeretetszolgálatot, kórházat épített. Ha ő nincs, akkor a rászorulók ma kevesebb helyen kapnának lelki vigaszt, menedéket, testi gyógyítást. Ha ránézünk az életművére, rácsodálkozunk, hogy egy ember hogyan tudott a rendszerváltás óta ennyi mindent létrehozni, és közben a papi szolgálatát sem hanyagolta el egy pillanatig sem.

Úgy ért el mindent, hogy mindig mosolygott, senkit sem bántott meg, még azt sem, aki még akár rá is szolgált. Na, ehhez ad erőt a nagyon mély hit! Imre atya a szeretet erejével mozgatott meg köveket. Erre volt ő példa, ezért is okoz nagy hiányt a távozása.

Isten nyugosztalja Kozma Imre atyát️!