Történelmi csúcson a magyar foglalkoztatás. A KSH friss foglalkoztatási adatai alapján Magyarországon már 4 millió 692 ezer ember dolgozik.

A koronavírus járvány okozta munkaerőpiaci válság kormányzati kezelését a baloldal állandó politikai tűz alatt tartotta a lezárások alatt. A magyar vállalkozásokhoz érkező munkahelymegőrző támogatások milliárdjait, és az így megtartott munkahelyek ezreit persze jótékonyan elhallgatva a magyar politika balfele a 2010 előtt már megismert segélyezés alapú válságmélyítésbe kezdett volna. A DK-Jobbik a segélyezési politika felduzzasztását követelte, akár hitelfelvétel árán is, a Karácsony-féle Párbeszéd-MSZP tandem kívül zöld belül vörös világa pedig ragyogó lehetőséget látott a járványban a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére. Igaz, ezt gyakorlatilag minden állami nagyberuházás leállításával finanszírozták volna, ami családok ezrei megélhetésének megszűnését hozná magával. De kinek is kellene az a fránya munka, ha van alapjövedelem? Alapjövedelem, amit persze azok pénzéből fizet az állam, akik dolgoznak, azoknak is, akik nem is akarnak....

A baloldal nyomása ellenére a kormány a 2010 óta konzekvensen képviselt álláspontját megtartva a válságkezelésnek más módját, így a munkát terhelő adók csökkentését és a munkahelyteremtő beruházások ösztönzését helyezte a válságkezelés középpontjába. Gyakorlatilag nem telt el úgy hét az elmúlt másfél évben, hogy Szijjártó Péter vagy Varga Mihály ne jelentett volna be valamilyen munkaerőpiaci vagy innovációs kormányzati támogatást, hogy a járvány elmúltával és a korlátozások feloldásával a magyar gazdaság “kanyarban előzve” tudjon felzárkózni a válság előtti állapotához, és onnan tudjon tovább növekedni.

Orbán Viktor, bő egy éve, a kormány válságkezelésének baloldali kritikájára azt válaszolta “annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít”. Mindez összhangban a 10 év alatt 1 millió új munkahely ígéretével beigazolódni látszik. 2010 és 2019 között ugyanis 3 millió 679 ezerről, 4 millió 520 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 11,9 százalékról 3,4 százalékra csökkent. S bár a járvány ezt a folyamatot megtörte, de a gyors és magas átoltottság miatti nyitással és a munkaerőpiac beindításával kilőtt a magyar foglalkoztatottság és még a Porfolio is elismerően nyilatkozik az eredményekről. “Brutálisan erősek a magyar munkapiaci adatok, történelmi csúcson a foglalkoztatottság” című cikkükben új foglalkoztatottsági csúcsról írnak (https://bit.ly/3BZMJPk), amiben megállapítják, hogy a közmunkások és külföldön dolgozók nélkül “az elsődleges munkaerőpiacon 4,45 millió ember dolgozott a második negyedévben, ez is új rekord.”

Az összesített adatok alapján, a 4 millió 692 ezres szám már most meghaladja a kormányváltáskor Orbán Viktor által vizionált egymillió új munkahely ígéretét, a járvány időszakában tett kormányzati beruházások pedig további munkahelyek létrehozásához járulnak hozzá az elkövetkező időszakban.

Ha Te is úgy gondolod, hogy a kormánynak munkahelyeket és nem segélyeket kell biztosítania, oszd meg ezt a cikket, és ajánld ismerőseidnek is az Aktuálist!