A leghülyébb tiszás kommentelőkhöz szólok, a nem hülyék is figyelhetnekFejezzétek be a folyamatos börtönnel fenyegetésemet, a vérproli utalgatásokat arra, hogyan kellene elkobozni, rekvirálni a magántulajdonomat! Elég volt a gyomorfogató ötletekből, mit is művelnétek a családommal, hová meneküljek el, elég a jópofáskodó tippekből arra vonatkozóan, melyik országban nincs kiadatás, ahová elbújhatnék! Elég a tolvajozásból, a közpénzlopással gyanúsítgatásokból!
Elég volt

Minden fillérrel, amit az elmúlt 35 évben kerestem, el tudok számolni. Már a 90-es évek első felében nagyon jól prosperáló cégekkel szerződtem, sokféle területen és feladatkörben, rengeteget dolgozva az akkori médiavilágban. Életemben nem loptam, a cégcsoportom jó ideje nemzetközi nagyvállaltok partnereként fektet be és fejleszt, kizárólag piaci körülmények között - egyetlen állami szerződés nélkül -, közbeszerzéseken sem indultunk még soha. A közéleti tevékenységemért sem kapok semmiféle fizetést, társadalmi munkában, a hazámért teszem, amit teszek.

S ha már itt tartunk, tisztázzunk egy másik hazugságot is! Egy filmre kapott állami támogatás 99 százaléka soha nem a producerek zsebében landol, hiszen hatalmas stábokat és költségeket kell finanszíroznia a produkcióknak. A Most vagy soha! esetében például 1400 ember többéves fizetését kellett kigazdálkodnunk producer társaimmal, rengeteg egyéb tételen túl. Ráadásul a Nemzeti Filmintézet roppant szigorú, tételes elszámolása mellett – az ilyen mérteű filmeknél – kirendelnek független, külföldi kontrolling és könyvvizsgáló cégeket, amelynek képviselői éveken keresztül minden egyes szerződést, költségvetési tételt és kifizetést alaposan átvizsgálnak. Éppen így történt a Most vagy soha! esetében is, mindent rendben találva.

A „mocskos tolvajozás” persze azóta szabadult el, s nyert „polgárjogot” a Tisza-világ lápvidékén, hogy megjelent a színen Magyar Péter. Aki eleinte még csak a „Börtön ablakában”-t recsegte el horpadt bádogvödör hangján - valódi érvek hiányában -, majd afféle ócska, mélységek nélküli, kizárólag ostoba hergeléssel és ordas hazugságokkal felkapaszkodni képes hordószónokként ez lett az ő fő politikai krédója és üzenete. A suttyó fenyegetőzés, a „maffiaállam” emlegetése, a „mocskos propagandistázás”, a „fizetett seggnyalózás”, a „diktatúrázás”.

Ebből az alja fertőből szökkent aztán szárba a kizárólag az irigységre építő, lumpenproli-hergelő szándékkal előkapott „Vagyonvisszaszerzési Hivatal” őskomcsi ideája, na meg például az a kényszerzubbonyért kiáltó, hercig kis ötlet, miszerint a kormány tagjait – a jobboldali újságírókkal karöltve - akár 20 évnyi börtönnel is lehetne büntetni, amiért be merészeltek számolni a Tisza kiszivárgott terveiről. (Miközben a Btk. szerint az emberölés alapesteben 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható...)

Már önmagában ez a kijelentés is arról árulkodik, hogy ez az ideggyenge, teljesen kontrollt vesztett ember - aki mindig önelégülten menőzik a jogi végzettségével és jogász felmenőivel -, az alapvető jogi, törvényességi kereteket is simán sutba dobná, és börtönbe záratna bárkit, csak azért, mert számára nem tetsző dolgokról merészel beszélni. Vagy – és ez még ijesztőbb – pontosan tudja, hogy hazudik, de az ilyesfajta árokásó hergeléssel próbál politikai előnyt fabrikálni.

A leghülyébbek persze boldogan tapsolnak is ehhez, teleokádva a kommentszekciót a vezérük ihlette, tizedinformációkra épített, bornírt marhaságokkal. Elegem van az ilyenekből, ezért kérem, hogy a tolvajozók - és egyéb ordas hazugságokkal engem rágalmazók - sovány vaddisznó vágtában tűnjenek el innen

(Mostantól kommentelni kizárólag úgy lehet nálam, ha valaki minimum 24 órája a követőm. Köszönöm a megértést!)