A Magyar Péter nevű beteg most éppen arról hazudozik, hogy a Trump-féle pénzügyi védőpajzs pont olyan, mint Gyurcsányék IMF hitele, ami szerinte nem más, mint a súlyos államcsőd jele. HA-ZU-DIK Persze, bármit fabulálhat ez a morális nulla, a követői jó része – mindenféle háttértudás, vagy akár a kritikai gondolkodás picinyke csírája nélkül - oly boldogan nyeli Bütyök hülyébbnél hülyébb kinyilatkoztatásait, ordenáré hazugságait, mint háziszárnyas a nokedlit.

A tény az, hogy a védőpajzs NEM MENTŐCSOMAG, hanem egy olyan eszköz, ami – háttérben az USA-val - komoly bizalmat épít a nemzetközi pénzpiacokon Magyarországnak, ráadásul remek szolgálatot tehet például a forint elleni szándékos, spekulatív pénzügyi támadások esetén is, hiszen ki tudja azokat védeni, megóvva ezzel a magyar gazdaságot.

Természetesen arról nem beszél ez a Magyar nevezetű felforgató, hogy egy ilyesféle védőpajzsot normális esetben Brüsszeltől kellene kapnunk, de az ő remek elvtársaitól nemhogy védelmet nem várhatunk, hanem éppen ők azok, akik a saját, nekünk járó uniós forrásokkal is zsarolnak bennünket, szorongatva ezzel a magyar költségvetést.

De ha már az árulók gyöngye – keverve Gizikét a gőzekével - az IMF-et és a hitelfelvételeket emlegeti, szánjunk erre is egy percet! Az első IMF-hitelt először a Kádár János-Fekete János büdöskomcsi tandem szabadította az országra még 1981-82-ben. Egyes közgazdászok szerint, az akkor nyakunkba vett pénzügyi béklyóval gyakorlatilag 100 évre előre lenullázták Magyarország jövőjét.

Talán nem is túlzó ez az állítás annak fényében, hogy az IMF (Nemzetközi Valutaalap) nem klasszikus hitelintézetként, bankként viselkedik, amikor egy ország arra szorul, hogy a hajánál fogva ki kelljen rángatni a fiskális slamasztikából, dehogy!

Az IMF úgy hitelez egy országnak, hogy közben a kamatszolgálaton túl, kvázi tollba mondja az ország politikai vezetésének, hogyan, milyen hangsúlyokkal kell kialakítania az állami költségvetést. Magyarán: onnantól kezdve szépen megszűnik az adott, megválasztott kormány szuverén gazdasági-politikai mozgástere, mert az IMF dönti el, költhet-e az állam családtámogatásra, nyugdíjemelésre, adókedvezményekre, rezsicsökkentésre, jóléti kiadásokra, stb.

Mindenki legyen erős: olyan még sohasem történt, hogy az IMF szakértői az emberek érdekeit helyezték volna érdeklődésük középpontjába, sokkal inkább a globális nagytőke szolgálóleányaiként működnek. Ezért imádtak a balos kormányok mindig az IMF-nek eladósodni, ahogy újabban a brüsszeli hálózat saját föderalista, központosító törekvéseit és akaratát is sokkal könnyebben keresztül tudja vinni egy uniós tagállamban, az IMF "áldásos" segedelmével.

Személyes véleményem, hogy a valódi rendszerváltoztatás hazánkban éppen akkor történt meg, amikor Orbán Viktor a 2010-es évek elején – nagyon helyesen - úgy rúgta ki az országból az IMF-et, hogy jóformán kapálózni sem volt idejük

Az persze természetes, hogy szinte minden országnak szüksége van hitelre, csak egyáltalán nem mindegy, honnan, milyen feltételekkel jut hozzá. A piacról felvett hitelek után is kell kamatot fizetni - ahogy az IMF-nek is -, igen ám, de mondjuk a kínai, vagy épp az arab hitelezőknek eszük ágában sincs beledumálni az adott ország belpolitikájára súlyosan hatással lévő államháztartási kiadások alakításába.

Na, ez a hatalmas különbség az IMF-hitel és a piaci hitelek között, s éppen ezért szakított Orbán Viktor és kormánya a Nemzetközi Valutaalappal.

Csöndben jegyezzük meg, hogy éppen Magyar Péter közgazdász szakértője, az általuk álmodott Tisza-kormány pénzügyminiszter-jelöltje, Kármán András volt az, aki a végsőkig ellenezte, hogy Orbán Viktor hazazavarja az IMF-et. Ezért is rúgták ki anno páros lábbal a magyar kormányból, nagyon helyesen

Ha Magyar Péter mindezzel tisztában van, de ennek ellenére teli pofazacskóval hazudozik, akkor azért egy gazember, ha a fentiekről lila gőze sincs, akkor pedig egy mindenre alkalmatlan, nyomorult gazember. Vagy-vagy...