De ki az a Pista bácsi Csöndben jelezném ennek a Vályi István nevezetű nagyhangú, hivatásos autókipróbáló embernek, hogy jól láthatóan oly magas neki a napi közélet és a nagypolitika világa, mint hangyának a katedrális.
Ami alapvetően nem is volna baj, csak akkor talán nem kellene mindenféle önreflexió nélkül, teljes szereptévesztésben, hatalmas társadalmi eléréssel a háta mögött észt osztania olyan kérdésekben, amelyek jól láthatóan nem futnak párhuzamban az ő intellektuális képességeivel, vagy - legyünk méltányosak - a közéleti témákban való jártasságával.

Hogy plasztikusan érzékeltessem: egy alulkormányzott autó tesztelése és a magyar kormányzat ellen tervezett puccs között van egy gumipóknyi különbség...

Ha mindezt időben felismerte volna Vályi, akkor most nem kellene sértetten és meglepetten azon csodálkoznia, hogy egyszercsak felmerült a neve egy államellenes tevékenységként tudatosan megtervezett, dezinformációs műveletsor egyik főszereplőjeként.

Ha Vályi esetleg tisztában volt azzal, milyen ordas, szisztematikusan felépített, kormánybuktató szándékkal kreált lejárató kampányhoz asszisztált a megszólalásaival, a gyomorforgató álhírek terjesztésével, akkor az a baj.

Ha pusztán képes volt a kormány iránt érzett, ab ovo gyűlölete miatt - félretéve a józan eszét - elhinni az aljas rágalmakat, s nem gondolkodva, mintegy ösztönből ezeket a megátalkodott erőket szolgálni, kvázi hasznos idiótaként, akkor az a nagyon súlyos probléma.

Valószínűleg érzi ő ezt, nem véletlenül megy részéről a gyáva terelés és a szánalmas magyarázása annak, hogy ő csak a kiszolgáltatott gyerekekért aggódott. Ahogy mi is ebben az országban mindannyian, normális emberek...

Többször leírtam már, én még a halálbüntetést sem tartanám túlzónak azokkal szemben, akik ártatlan kisgyerekeket bántanak, egy életre megnyomorítva őket.
A Szőlő utcai eset azonban – ma már pontosan tudjuk – nem erről szólt. Sokkal inkább a kormányellenes erők gyűlöletkampányának turbó fokozatba kapcsolásáról. Hogy Vályi is értse: V8-as biturbó...