ℹ️ A választási gyűlések rendjének fenntartása a szervező felelőssége.

Az elmúlt napokban tartott választási rendezvények (gyűlések) rendőri biztosításával kapcsolatos észrevételek, kritikák tisztázása érdekében az alábbi tájékoztatást adjuk.

A választással összefüggő véleménynyilvánító rendezvényekre is a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (Gytv.) rendelkezései irányadók. Eszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy […] békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen. A gyűlés szervezője az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti, továbbá a gyűlést megszervezi, és azt vezeti.

Az előírásoknak megfelelően bejelentett és a gyülekezési hatóság által tudomásul vett gyűlés rendjét és lefolyását annak vezetője (szervezője) határozza meg, így – többek között – dönt a szó megadásáról és megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról, illetve megteszi a rend biztosítása, illetve fenntartása érdekében szükségessé váló intézkedéseket.

A gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. Akit kizártak, annak a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia. Ha a kizárt személy a helyszínt nem hagyja el, a gyűlés helyszínéről a vezető eltávolíttatja. Ha a kizárt személynek a gyűlésen való további jelenléte a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül veszélyezteti, illetve az mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a kizárt személy eltávolításában a gyűlés vezetője a rendőrség közreműködését kérheti.

A fentiekből következik, hogy az előírások szerint folyó gyűléseken elsősorban – bizonyos tekintetben kizárólagosan – a szervező akarata érvényesül, azaz neki van joga, hogy adott területen és időben a rendezvényét megtartsa, véleményét kinyilvánítsa, illetve az általa meghatározott személynek ezt lehetővé tegye. A résztvevőknek pedig joga van ahhoz, hogy a véleményt megismerjék, közösen kifejezzék, és ebben őket senki se akadályozza.

Amennyiben a szervező úgy ítéli meg, hogy valamely magatartás a gyűlést súlyosan megzavarja, pl. a fenti jogokat korlátozza, az ilyen magatartást tanúsító személyt a rendezvényről kizárhatja (távozásra szólíthatja fel, eltávolíttathatja vagy a belépését megtagadhatja).

Az említett jogok érvényesülésének feltétele, hogy azokat mások tiszteletben tartsák, tartózkodjanak minden olyan magatartástól, ami a békés gyülekezési jog gyakorlását zavarja vagy ellehetetleníti.

A rendőrségnek – a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak mellett – feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, valamint a gyűléseken a közrend fenntartását, és ennek keretében a megfelelő intézkedések foganatosításával biztosítsa, hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg.

A rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. A gyűléseken – vagy azok közvetlen közelében – csak akkor vannak rendőrök, ha előzetesen a közbiztonságot fenyegető megalapozott információk merülnek fel vagy rivalizáló, ún. versengő rendezvényeket kell biztosítani.

A Gytv.-nek megfelelően, a bejelentéstől kezdve, a rendőrség képviselője (rendbiztos) kapcsolatot tart a szervezővel, jellemzően a gyűlés kezdetétől jelen van, és szükség esetén intézkedik. Ezen eljárásunk nem újkeletű; évtizedes gyakorlatunk szerint – a törvénynek megfelelve – a szervezőre hagyjuk az ilyen rendezvények lebonyolításának feladatait, ugyanis bízunk a résztvevők jogkövető magatartásában és minden honfitársunk jóhiszeműségében.