10 TÉVHIT A RENDŐRKUTYÁKRÓL
A szolgálati kutyák világáról alkotott képet nagyban befolyásolják a film- és olvasmányélmények. Ezek a benyomások számos tévhitnek adtak táptalajt a négylábú hekusok világáról. Lássuk, melyek a legelterjedtebb tévedések a rendőrség kutyái kapcsán!

1. Minden rendőreb német juhász

Bár a fajta nagyon elterjedt munkakutyaként, kiváló szimatteljesítménye, agilitása és intelligenciája miatt, a magyar rendőrség soraiban szolgálnak még belga juhászkutyák, rottweilerek, mosómedvekopók, foxterrierek vagy akár spánielek is. Ezeknek a fajtáknak a saját jellegzetes tulajdonságai és az egyénenkénti képességek döntik el, hogy milyen szerepkörben válnak be igazán.

2. Mind alkalmasak minden feladatra

Az előző tévhitből adódik, hogy vannak, akik úgy tartják, létezik rendőrkutya-alapkiképzés. Erre nincs lehetőség, ám a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ dunakeszi kutyavezető-képző iskolájában számos karrierlehetőség várja a szakterület iránt érdeklődőket: az őr- és járőrképzésen túl a kutyavezetők kiképezhetik állatukat például robbanóanyag-, lőszer- és fegyverkereső, személy-, kábítószer-, sőt, pénzkereső szerepkörre, de további szakterületekre is, ha alkalmas a feladatra. Egyes rendőrebek kettős képzettségben, akár duális szerepkörben is alkalmazhatók.

3. Alkalmazásuk új keletű

Bár a legtöbben azt gondolják, a szolgálati kutyák csupán a modern rendőri munkát segítik, már az 1300-as évek óta részt vesznek a rendvédelemben. Franciaországban először őrkutyákat alkalmaztak kikötők és börtönök őrzésére, míg Skóciában vadászkutyákat és vérebeket vetettek be szökevények és menekülő gyilkosok felkutatására, kihasználva az állatok páratlan szimatteljesítményét. A modern rendőrkutya a 19. században „született meg”, a hírhedt Hasfelmetsző Jack elleni londoni hajszában vetettek be először nyomkövető négylábúkat, ekkor még sikertelenül, a módszert pedig Belgiumban, Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchiában tökéletesítették.

4. Kiképzésük után készek is a bevetésre

A szolgálati ebek és a kutyavezetők képzése hónapokig tartó folyamat, amit szakterületi záróvizsga koronáz meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutyák ettől fogva minden területen azonnal teljes sikerrel bevethetők, ehhez kell az éles feladatokban megszerzett rutin és tapasztalat, ami segít összecsiszolni ember és kutya párosát. Egy jól alkalmazható szolgálati eb területtől függően másfél-két évet is eltölt éles szolgálatban, mire kellő rutint gyűjt.

5. A szolgálati állatok maguk is rendfokozatot kapnak

Bár a kutyavezetők és a szolgálati négylábúk közti összhang és harmónia elengedhetetlenül társakká teszi őket, jogi értelemben a rendőreb valójában kényszerítő eszköznek számít, ahogy a bilincs vagy a Taser is. Az állat alkalmazásának felelőssége így minden esetben a kutyavezető rendőré is, ahogy ő felel a megfelelő táplálásáért, elhelyezéséért, egészségügyi állapotáért és kiképzettségéért is.

6. A K-9 egy titkos rendőrségi kód
A szolgálati kutyás világban elterjedt K-9 rövidítés (kiejtve: ké nájn) valójában nem egy titkos rendőrségi kódot rejtő rövidítés, hanem az angol canine, azaz ’kutyaféle’ kifejezés kiejtéséből eredő angol nyelvű szójáték. Az angol nyelvterületen értelmezhető tréfás fordulat ma már nemzetközileg elfogadott megjelölése a szolgálati eb és a rendőrkutyás egység rendszerének egyaránt.

7. A rendőrség telephelyén élik mindennapjaikat

A szolgálati ebek egy részét maguk a későbbi kutyavezetők választják ki és képezik kölyökkoruktól rendőri feladatokra. A kutyák így természetesen a vezetőikkel élnek, gyakran családi vagy kertes házban, ahol más ebek és emberek között szocializálódnak. Ez segíti a mély kapcsolat kialakulását és a munkavégzésben elengedhetetlen összhangot.

8. Az eső elmossa a szagot

Igazi hollywoodi fogás, hogy az eb esőben nem alkalmazható, a valóság ezzel azonban pont ellentétes, a nedvességnek kiváló szagmegkötő képessége van, ami felerősíti a földön vagy levegőben található szagmolekulákat, így segíti a keresőkutyák munkáját.

9. Nyugdíjazás után veteránotthonba vonulnak

Amikor a kutyák túlnyomó többsége eléri szolgálati idejének végét, még éveket tölthet vezetőjével, immár házi kedvencként, családi körben. A kutyavezetőnek éppen ezért időben gondoskodnia kell az utód kineveléséről, gyakori, hogy az újoncot a tapasztaltabb, nyugdíj előtt álló eb mellett vezetik be a jövőbeni feladatkör rejtelmeibe, hogy megszokja a munkával járó ingereket, és mintát kapjon azok helyes kezeléséről.

10. Mind rajonganak a párizsis szendvicsért

Bár Rex felügyelő bármit megtett, hogy kollégái uzsonnáját elcsenje, a legtöbb rendőrkutyát szigorúan megtanítják arra, hogy semmiképp se kapjon fel gazdátlanul hagyott ételt vagy a földről tárgyat, ami ugyanúgy veszélyeztetheti az egészségét, mint a bűnügyi helyszín integritását. Ezt nevezik a szakzsargonban élelemmegtagadásnak.
K. D.
FOTÓ: ZSARU-ARCHÍV
#zsarumagazin #kutya #tévhit