FOGLALJUK ÖSSZE, mit lehet tudni az arckép-azonosításról

ℹ️ Magyarországon az Állóképes Arckép Azonosító Rendszer által nyújtott szolgáltatás 2016. március 15-től vehető igénybe, amely tevékenységet 2017. január 1-jétől a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Arcképfelismerő Elemző Osztálya (továbbiakban: NSZKK AEO) végzi.

️Jogszabályi háttér

Az arcképelemző tevékenység és annak technikai háttere Magyarországon részletesen szabályozott. Az NSZKK AEO az arcképelemzői nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény, valamint az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII.23) BM rendelet alapján végez elemző tevékenységet.

A törvény részletesen meghatározza, hogy mely szervek és milyen célból jogosultak az arcképelemzői tevékenység igénybevételére. Mind az igénybevételre jogosult szervek, mind az NSZKK AEO csak a törvényben meghatározott célból továbbíthat képmást, illetve végezhet arcképelemző tevékenységet, az adatvédelmi szabályok maximális betartásával.

Az arcképelemzésről általánosságban

ℹ️Az egyes helyszíneken készült felvételeket (térfigyelő, mobiltelefon, testkamera, stb.) az arcképelemzési munka során sohasem a kamera, és a kapcsolódó informatikai rendszer azonosítja automatikusan. A program valószínűségi alapon – az adatbázisok pontosságától és rendelkezése állásától függően – tesz javaslatot a potenciális egyezésekre. Ezt a szakértők minden esetben további elemző munkával értékelik és vetik össze a rendelkezésre álló adatbázisokkal.

Míg néhány évvel ezelőtt az ilyen elemzések eredménye átlagosan 70%-os pontosságú volt, a rendszer rohamos fejlődésének köszönhetően napjainkban ez már 90% fölötti eredményt jelent

Ettől lényegesen különbözik az a protokoll, amelynél egy adott helyszínre az oda belépésre jogosultak azonosítása történik. Mivel e folyamatnál egy konkrét és zárt adatbázisból származó adatokkal kell összevetni arcképeket, ezért az eredmény gyakorlatilag 100%-os.

Szakértői kontroll, anonimitás

Az emberi tevékenység tehát kontroll alatt tartja mind a szakrendszert, mind az elemzői döntéseket, emiatt a rendszer nem is automatizálható. A tevékenységre specializált szakemberek kizárólag az antropológiai sajátosságok alapján végzik az összehasonlító vizsgálatot 🕵️ Ezt követően az eredményközlésben csak anonim technikai kódokat küldenek vissza az igénybevételre jogosult szerv számára. Figyelemmel arra, hogy a kiértékelés folyamatának minden egyéb tényezőtől függetlennek és teljesen befolyásmentesnek kell lennie, a szakértő az arcképekhez tartozó egyéb természetes személyazonosító adatokat nem láthatja. Az az információ sem áll az elemzők rendelkezésére, hogy az eredményeket mire használja fel az elemzést igénylő szerv.

👮Rendőri munka

A rendőrség az arcképfelimerés lehetőségével kizárólag akkor él, amikor egy jogsértés feltételezett elkövetőjének azonosítása szükséges A szakértői intézettől kapott adatok segítségével, azonban nem kizárólag arra hagyatkozva, további elemzést, nyomozati munkát, eljárást követően állapítjuk meg – amennyiben lehetséges – az illető személyazonosságát.

A nemzetközi gyakorlatban számos olyan példa közismert – akár a polgári felhasználásból (mobiltelefonok, beléptető rendszerek) –, ahol ez a garancia nem adott, vagyis nincs szakmai kontroll, az azonosítás pedig teljesen automatizált. Ezzel szemben Magyarországon a rendszer nem küld emberi beavatkozás nélkül találati értesítést a lekérdező hatóságnak.