EURÓPA KAPUJÁBAN, A HAZA VÉDELMÉBEN – 2. RÉSZ

Mi rejlik a Frontex külszolgálatának kulisszái mögött? Milyen mindennapi kihívásokkal kell szembenézniük azoknak, akik ezeken a határokon dolgoznak? Zupkó Jázmin Ajándék őrmester az elkövetkezendő hetekben részletesen tudósít a görög–török határról.

Amikor 2022-ben tagja lettem az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, fogalmam sem volt, mennyire sokoldalú és szerteágazó feladatot lát el ez a szervezet. A Frontex valójában Európa biztonsági pajzsa, amely a tagállamokkal együttműködve védi a schengeni határokat, így nem kell a tagállamoknak maguk megbirkózniuk a váratlannal. Ez nem azt jelenti, hogy felváltja az adott ország határrendészeti szerveit, hanem kiegészíti azt szakértői és technikai segítséggel, valamint szükség esetén emberi erőforrással.

De miért van szükség ilyen együttműködésre? Gondoljunk csak arra, hogy Európa külső határai több tízezer kilométer hosszan húzódnak, tengeren és szárazföldön. Egyetlen ország sem képes olyan hirtelen adódó kihívással megbírkózni, mint amilyen például a 2015-ös migrációs válság volt. A hatóságok a hatalmas emberáradattal szemben már-már tehetetlenek voltak, mint amit Görögországban – vagy akár hazánkban is – tapasztalhattunk. Ebben a helyzetben a Frontex nemcsak segítséget nyújt, hanem összehangolja a közös európai válaszokat, megteremtve a hatékonyabb és biztonságosabb működést.

Ami igazán különlegessé teszi a Frontexet, az a nemzetközi együttműködés. El tudnátok képzelni, hogy közös szolgálatban dolgoztok például lengyel, német, spanyol kollégákkal. És azt, hogy a vaksötétben, távolról ők irányítanak egy hőkamerás autóból, hogy megakadályozd illetéktelenek bejutását a határon?
Ahogy egyre jobban beleláttam a szervezet működésébe, és egyre több magyar és külföldi kollégával hozott össze a sors, megértettem, hogy miért van szükségünk erre az összefogásra. Az együttműködés nemcsak erősebbé tesz minket, hanem lehetőséget ad arra is, hogy szélesítsük látókörünket, tanuljunk egymástól.
Volt olyan egy korábbi Frontex-küldetésem során, hogy albán kollégával gyalogoltam órákon át, egy sűrű, erdős részen, a Píndosz-hegységen az albán–görög zöldhatáron. A séta közben jó alkalmam nyílt arra, hogy a két ország határrendészeti gyakorlatáról folytassak eszmecserét társammal. Magyarként teljesen más értelmet nyert számomra a „hegy” kifejezés, hiszen mondanom sem kell, jól elfáradtam túránk közben. Ezek az élmények nemcsak szakmailag gazdagítanak, hanem emberileg is. Persze ezek a beszélgetések és közös megpróbáltatások barátságokat is szülnek, így világszerte új kapcsolatokat köszönhetek a Frontexnek, de erről a következő részben részletesebben mesélek.
Hogy pontosan milyen feladatokat látunk el? Az attól is függ, ki milyen „profillal” rendelkezik, milyen szakterületről érkezett. Ami a határrendészettel kapcsolatos, a járőrtevékenységtől kezdve, a határátkelőhelyeken át a bűnügyi feladatokig minden megtalálható. Lehet járőr, útlevélkezelő, lopottgépjármű-szakértő, okmányszakértő, és sorolhatnám.

A mindennapjaink rendkívül változatosak. Járőrözünk a határszakaszokon, annak mélységi területén, figyeljük a gyanús járműmozgásokat, területet figyelünk meg mobil hőképfelderítő rendszerrel, álló ellenőrzéseket végzünk, részt veszünk a határátlépési pontokon végzett ellenőrzésekben. Segítségére vagyunk a helyi szerveknek tolmácsolásban, amikor magyar állampolgár érintett valamilyen bűncselekményben.

Felemelő érzés, hogy egy olyan nemzetközi csapatban dolgozhatok, ahol mindenki valóban szakértő a maga területén. Inspiráló, hogy bár más nyelvet beszélünk és más rendszerekben dolgozunk otthon, a célunk közös: biztosítani Európa határainak védelmét, a szabadságon, a biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását.
ZUPKÓ JÁZMIN AJÁNDÉK
#zsarumagazin