ZSARUDINASZTIA: HÁROM NŐ, EGY HIVATÁS

Nahalkó Anita ezredes és két lánya, Anita és Bernadett is a rendőri hivatás mellett döntött. Az összetartó család történetei humorral és elhivatottsággal mutatják be, hogyan lett számukra életforma a szolgálat, és hogyan inspirálják egymást a mindennapokban.

Amint beszélgetni kezdtem Nahalkóné Varga Anita ezredessel, Resch Anita századossal és Nahalkó Bernadett referenssel, egyértelmű volt, hogy különleges kötelék fűzi össze őket. A közös történet mesélése, a nevetések és az anekdoták árulkodtak arról, mennyire összetartó famíliáról van szó, és hogy a szervezet náluk több, mint munka, szinte családi hagyomány.

Az ezredes számára a pálya egy véletlennek köszönhetően kezdődött.
– Tizenhat éves voltam, gyors- és gépíróiskolába jártam, amikor édesanyám meglátott egy hirdetést. A rendőrség adminisztrátort keresett, és mondta, próbáljam meg. Én meg legyintettem: úgysem sikerül, rengetegen jelentkeznek. De sikerült – meséli a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálat vezetője.
Az eredményről tájékoztató telefonhívás után azonban elmaradt a lelkesedés.
– Közölték, hogy felvettek, és július 1-jével kezdhetek. Nem örültem neki. Szerettem volna az utolsó nyári szünetemet kihasználni! – mondja nevetve Anita. – Végül engedtek a kérésnek, és 1982. augusztus 1-jén kezdtem dolgozni a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán, de hamarosan rájöttem, hogy más feladatok jobban érdekelnek.
Titkárnőként kezdte, majd évek alatt felküzdötte magát a Humánigazgatási Szolgálat vezetőjévé. A munkája mellett leérettségizett, pedagógiai szakon végzett a főiskolán, majd elvégezte az átképzőt.
– Egyedülálló anyaként, három gyermek mellett kaptam meg a vezetői kinevezést. A két nagyobb már elmúlt 18, de még bőven tanultak. Hatalmas kihívással találtam magam szemben. Nagyon sokat jelentett számomra, hogy számíthattam a lányaimra.

– Egyetemista voltam, amikor anyu leültetett, és megkérdezte, be tudok-e segíteni, az akkor 7 éves húgomra kellett vigyázni – a nővérem Pesten tanult. Azonnal igent mondtam. Nagyon jó kapcsolat volt közöttünk. A történelmet „activityzve” tanítottam neki – emlékszik vissza Resch Anita százados, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság kiemelt főelőadója.
Anita kezdetben nem gondolta, hogy édesanyja nyomdokaiba lép. Jogásznak tanult, és bár bizonytalan volt a pályaválasztásban, a rendőrségnél eltöltött gyakorlati idő mindent megváltoztatott.
– A jogi egyetemre jártam akkor, bár nem voltam benne biztos, milyen hivatást szeretnék választani. A változást az hozta meg, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságra kerültem gyakorlatra. Egy lopássorozat egyik kihallgatásán engedélyt kaptam arra, hogy én is ott legyek. Nagy hatással volt rám, ahogy a kolléga kérdezte a gyanúsítottat, ahogy a történetet összekötötte elejétől a végéig, mesteri volt. Akkor döntöttem el, hogy rendőr leszek. Még anyukámat is meglepte a hír, főleg, amikor mondtam neki, hogy a bűnügyi vonal érdekel. Az államvizsga után már állományban voltam, de el kellett végeznem az átképzést.
Pályakezdőként kilenc hónapot töltöttem a Győri Rendőrkapitányságon, először a vizsgálaton, majd a bűnügyön. A vizsgálati osztályon – akkori nevén vád-előkészítő osztály – tanultam a legtöbbet. A jogi egyetem jó alapot adott ehhez, de csak elméletben. A gyakorlati részt a rendőrségen sajátítottam el. Megtanultam magabiztosan végrehajtani a nyomozati cselekményeket. A Győri Rendőrkapitányságon eltöltött kilenc hónap után három hónapot töltöttem a területi szerv vagyonvédelmi alosztályán, majd a 2014-ben megalakuló megyei vizsgálati osztályra kerültem.
Nyomozóként főként élet elleni és kábítószeres ügyekkel foglalkozott. Az első évek meghatározó élményei közé tartozott egy rablási ügy, amelynél egy pendrive miatt erőszakos cselekmény történt, és egy tragikus gyilkosság miatt folytatott eljárás, amelynek tanulságai máig elkísérik.
– A kiemelt rablást két srác követte el. Egy pendrive-ot akartak megszerezni, amelyen kompromittáló képek voltak, és egy nő azzal zsarolta egyiküket. A sértett nem akarta odaadni, ezért erőszakkal vették el tőle. A nő állítása szerint fegyver is volt náluk. A fegyvert a cselekményt követően egy hídról a Dunába hajították, ami azóta sem került elő. Érdekes ügy volt, sokat kellett dolgozni benne, hogy a szálak összeérjenek, mert egyikük sem ismerte el a bűncselekményt. Egy másik eset végkimenetele szomorú volt, mégis megmaradt bennem a mai napig. Két férfi veszett össze, a verekedés oka pedig egy nő volt. A vita odáig fajult, hogy az egyik férfi leszúrta a másikat, mindannyian ittasak voltak. Az elkövető késsel a kezében ment el a házból, vállalta a felelősséget. A nőt többször kihallgattam, sokszor beszéltem vele. Végül elvonókúrára jelentkezett. Amikor kijött, meglátogatott, és megköszönte, hogy segítettem neki az életét más irányba terelni. Ez hatalmas sikerélmény volt. Mert őt még meg lehetett menteni. Ezekért a pillanatokért érdemes dolgozni.

Bernadett számára sosem volt kérdés, hogy rendőr lesz.
– Azt mondják, gumibot volt a kezemben már totyogós koromban is – mosolyog Nahalkó Bernadett, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály bűnmegelőzési referense.
A Covid időszaka miatt nehezen tudta elkezdeni az egyetemet, így más úton indult el.
– Turisztikai referensként végeztem, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szerettem volna jelentkezni, de szükséges volt a nyelvvizsga. A Covid alatt érettségiztem, nehéz időszak volt, és a nyelvvizsgám nem olyan eredménnyel sikerült, ahogy szerettem volna. Akkoriban kezdődött az Iskolaőr program, így 2021-ben jelentkeztem rá. A bűnmegelőzési osztály állományába kerültem, így a képzés megkezdéséig valamennyire beleláttam a rendőri munkába is. Miután elvégeztem, abban az iskolában kezdtem iskolaőrként, ahol leérettségiztem. Egy évig dolgoztam ott, ennek is megvolt a maga varázsa, ugyanakkor mégis többre vágytam. A nővérem javaslatára áthelyezésemet kértem a bűnmegelőzésre. Jelenleg a programok előkészítésében veszek részt, valamint iskolákban, kitelepüléseken folytatok prevenciós tevékenységet. Munkám során érzékenyítem az állampolgárokat is a rendőrség iránt. Szerencsére sok pozitív visszajelzést kapunk. Vannak sikersztorik, ugyanakkor a mi munkánk – bár sokszor látványos – nem mérhető. Terelgetjük a fiatalok útját, előadást tartunk, de jellemzően nem tudjuk meg, mi lesz velük. Jövőre újra megpróbálkozom az egyetemmel, a bűnügyi vonal érdekel engem is. Mindenképpen hivatásos szeretnék lenni. Ha az egyetem nem sikerül, akkor tiszthelyettesi képzésre megyek.
Otthon a rendőrség nemcsak munka, hanem életforma is, sokszor pedig központi téma.
– Mindannyian máshogyan közelítjük meg a rendőri munkát, és éppen ez az izgalmas – vallja az ezredes és egyben háromgyermekes édesanya, Anita.

RÁDI MÓNIKA
FOTÓ: NAGY ZOLTÁN
#zsarumagazin #zsarudinasztia #