Csak egy piros csík az aszfalton. Látszólag ennyi választja el az ukrán és a magyar oldalt egymástól. 2022. február 24-től ennek a sávnak az átlépése sokak számára a menedéket jelenteni. A záhonyi Tisza-határhídról begördülő személyforgalom jócskán meghaladja a tavaly nyárit, a különbség azonban szemmel látható és szívbe markoló: szinte csak gyerekek, lányok, asszonyok, anyukák, nagymamák és elenyésző számban idős férfiak érkeznek hazánkba. Kollégáink gőzerővel dolgoznak, hogy a belépésük gyors legyen, és, hogy hozzásegítsék őket úticéljuk mihamarabbi eléréséhez. A tehetősebbek autóval, de rengetegen busszal jönnek, mindannyian a háború elől menekülnek. Kezükben csomagjaik, hátizsákjuk, bőröndjeik vagy reklámszatyorba pakolt „mindenük”. Sokszor papírjaik sincsenek vagy hiányosak. Ilyenkor egy új regisztrációs eljárásnak köszönhetően ún. ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állítunk ki a részükre. Egy 5-6 fős család nemegészen negyed óra alatt át is jut a rendszeren. A gyerekek kezébe csokit, plüss játékot adunk, a szülőkébe pedig vizet, szendvicset, konzervet, tisztálkodási szereket, pelenkát… egy magyar-ukrán nyelvű tájékoztatót és a bélyegzővel ellátott útlevelet nyújtjuk: „Be, 03.21.2022. Záhony, közút.”
További jó utat!

: Nyenyestyán Balázs/ORFK