A RENDŐR, AKI PROFI BOKSZOLÓ

Kis Máté Olivér főtörzsőrmester, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság megbízott őrparancsnoka a tranzitzónában dolgozik, ezúttal mégsem munkája nehézségeiről beszélgetünk, hanem arról az útról, amely több profi ökölvívó-világbajnoki öv megszerzéséhez vezetett. Merthogy ez sem volt könnyű.

Szegeden született. Azt mondja, nem a verekedős gyerekek között tartották számon, bár nagy volt az igazságérzete, így azért néha konfliktusba került azokkal, akik bántották a gyengébbeket. Megesett, hogy mégiscsak ütésváltásba keveredett valakivel, ám azt határozottan kijelenti, hogy nem az agresszió határozta meg a mindennapjait. Az átlagosnál nagyobb igazságérzete okán rendőr szeretett volna lenni, azt pedig már fiatalkorában is tudta: nem árt, ha egy rendőrnek nemcsak kényszerítő eszközei vannak, no meg fegyvere, hanem a küzdősportokban is jártas. Meg tudja védeni önmagát, vagy azt, aki éppen rászorul. Tizenöt évesen Kovács István Kokót és Erdei Zsoltot csodálta, és ez a rajongás őt magát is elkormányozta a küzdősportok világába.

– Tetszett az is – mondja Kis Máté –, hogy Magyarországon mindenki szereti őket, szurkol nekik. Én egyébként nem ökölvívással kezdtem, a foci után, 15 évesen előbb K1- és kick-box edzésekre jártam, csak 21 éves koromban tértem át a bokszra.
És gyorsan eloszlat egy közszájon forgó félreértést is.

– Az csak legenda, hogy amikor a gyerek lemegy az edzőterembe, azonnal beküldik a ringbe, ahol kap néhány pofont, aztán, ha kibírja, K1-es versenyző, kick-boxos vagy éppen ökölvívó lesz belőle, ha nem, akkor pedig soha többé nem megy az edzőterem környékére sem – állítja. – A valóság az, hogy a kezdő eleinte kesztyűt sem húzhat, el kell telnie egy kis időnek, míg egyáltalán beléphet a kötelek közé. Nálam sem volt ez másképpen, amikor K1-ezni kezdtem.
Következett aztán a rengeteg gyakorlás. Azt mondja, talán nem ő volt a legtehetségesebb, de igyekezett a legszorgalmasabb lenni. A kitartás meghozta a kisebb-nagyobb sikereket is, valamint azt a felismerést, hogy mennyire fontos a kéztechnika. Áttért az ökölvívásra. A Szeged Box Club és Gál László versenyzője lett, és 2013-tól már csak a boksz volt az életében. A beceneve: Hurrikán, és ez elég sokat mond róla, nem véletlenül lett profi bokszoló, sőt – hogy csak a legrangosabb címet említsük – a WBO nagyközépsúlyú interkontinentális bajnoka.

Mindemellett igencsak fontos számára a család és a rendőri munka, utóbbival kapcsolatban azt kéri, ne felejtsük el megemlíteni, hogy hálás azért a támogatásért, amit a feletteseitől, kollégáitól kap, egyáltalán: a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól, és amely lehetővé teszi, hogy immár tíz éve profi bokszolóként is rendszeresen ringbe szálljon. Kezdetekben a Félix Promotion menedzseriroda vette szárnyai alá, 2020-tól pedig a New School Promotion versenyzője, Fischer József és Demeter László irányítása alatt készül.

– A ring világa igen különleges – véli Kis Máté. – Ott lehet megtapasztalni az igazi magányt. És ez még akkor is igaz, ha amúgy ezrek ülnek a lelátón. A ringben magányos az ember, és ott nem számít semmi. Az sem, hogy mennyire jóképű, szegény vagy gazdag, ott csak az számít, hogy a bokszoló mindent adjon ki a csövön, és igyekezzen a legjobb tudása szerint megvívni ellenfelével.

Az első profi mérkőzését 2015-ben kiütéssel nyerte. Kérdezzük, sajnálta-e az ellenfelét. Azt mondja, igen, sajnálta. Hiszen ő nem bajt akar okozni a másiknak, nemes küzdelemben szeretné legyőzni őt. 2017-ben magyar bajnoki címet szerzett, amit a következő évben megvédett, majd jöttek a nemzetközi címmérkőzések, kisvilágbajnok lett, miképpen néhány hónapja is, így aztán joggal reméli, hogy a közeljövőben nagy meccsek várnak rá, és még bejárhat egy sikeres utat a profi boksz világában.
TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, KIS MÁTÉ ARCHÍVUMA
#zsarumagazin #zsaru