Az Amerikai Egyesült Államokban már régóta használják a Taser elektromos sokkolót. Nem régen jelent meg a sajtóban, hogy Magyarországon is rendszerbe állítják.
Most hiteles forrásból kaptunk betekintést az amerikai rendőrök munkájába, hogyan, mikor használják a tézert. Kelemen János seriffhelyettes 16 éves rendőrtapasztalatait osztotta meg velünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

– Amikor egy intézkedésbe kezdünk, nagyon gyorsan kell reagálnunk arra, milyen eszközt fogunk használni – magyarázta Kelemen János. Az erősítés kiérkezése általában 2-5 perc, ezalatt egyedül kell szemben állnunk a gyanúsítottal. Többféle módszer áll rendelkezésünkre a támadó vagy agresszívan fellépő személy megállítására. Az erősítés kiérkezéséig ha kell, a lőfegyvert is használhatjuk, ha úgy ítéljük meg, hogy a helyzet veszélyes lehet akár ránk vagy másra nézve. Az amerikai rendőrség már a 90-es évek végétől használja a Taser nevű elektródkilövő sokkolót. Használhatjuk akár közvetlenül kilövés nélkül is, közvetlenül a támadóhoz nyomva, illetve az elektródák kilövésével akár 8-10 méter távolságból is eltalálhatjuk a célpontot így megállíthatjuk, illetve megakadályozhatjuk, hogy kést vagy egyéb fegyvert vegyen elő a támadó. Azonban csak abban az esetben alkalmazhatjuk, ha van mellettünk járőrtárs, aki fegyverrel fedezni tud minket.

A rendőröknek már Gáspár Miklós alezredes az NKE oktatója egy speciális céllapon mutatta be a Taser működését és használatát. A lézerpontok nagyon precíz találatokat eredményeznek. A sokkolóval, amennyiben szükséges, lehetőség van egy második lövésre is, illetve két emberrel szemben is alkalmazható.

Az USA-ban a használata előtt a rendőrök komoly kiképzésen vesznek részt, amiből vizsgázniuk is kell – folytatta a seriffhelyettes. A vizsgát évente kétszer megismétlik, úgynevezett emlékeztető vizsgát tesznek. Az oktatás során megtanulják milyen szituációkor használhatják és mekkora távolságból kell lőni, hogy hatékony legyen. A seriffhelyettes szerint az optimális távolság 4-8 méter. Ezen felül pedig évente kétszer a rendőröket is meglövik vele, hogy tudják milyen hatása van. A gyakorlati oktatás része a szituációs gyakorlat. Ilyenkor nem éles elektróda, hanem egy tépőzár van a gyakorló kilövőfej végén és az elkövetőket eljátszó kollégák olyan ruhába vannak öltözve, amihez ez a tépőzár tapadni fog. A rendőrök azt is megtanulják, hogyan távolíthatják el az eszközt a meglőtt személyből szakszerűen. És az sem mindegy melyik oldalon, hol viselik a kényszerítő eszközt. Az amerikaiak úgy tanulják, hogy mindig a gyengébb kezük ügyében van, így aki jobb kezes, az a bal oldalán viseli és fordítva. Így nem keverhetik össze a lőfegyverrel még egy stresszes szituációkor sem.

Kelemen János még a 90-es években ment ki az Amerikai Egyesült Államokba. Először autószerelőként dolgozott, majd elvégezte a mentőtiszti főiskolát, és a katasztrófavédelemnél helyezkedett el mentősként. Mindig vonzotta a rendőrség ezért később a Rendőrtiszti Akadémiára jelentkezett. Az iskolát bárki elvégezheti, azonban az elvégzése után nem válik automatikusan rendőrré. Utána három éven belül jelentkeznie kell az egyik rendőri egységnél, hogy gyakorlati tudást is szerezzen. Az első években járőrként szolgált, elsajátította az alapokat. 16 éve van a rendőrségnél, jelenleg képzéseket tart az újonnan érkezőknek elsősegélynyújtásból, fegyverhasználatból illetve oktatóknak is tart továbbképzéseket.

: Szilágyi Dénes