A magyar költészet napja

1964-től minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik a magyar költészet napját. Ekkor különféle rendezvényekkel, irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal tisztelegnek a magyar líra előtt országszerte és határon túl egyaránt.

József Attila: Ime, hát megleltem hazámat...
Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.

E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfilléres, a vashatos.

Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy uj világ,
jog, föld. - Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.

Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.

Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.

Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

1937. nov. 24.

“…Vegyél a kezedbe egy szép verset, olvasd el többször is, a szép szavak gazdagítsanak téged! A legtöbb ember – azt mondják – 2-3000 szót használ. Arany János közel 60 000 szót használt fel a műveiben, 60 000-t! Hát akkor érdemes Arany Jánost olvasni? József Attilát? Ady Endrét? Persze hogy érdemes, mert akkor tanulsz, gazdagodsz!…" /Böjte Csaba/