Polgárok Háza posztja

Az első magyar operadíva regényes élete.

Schodelné Klein Rozália, az első magyar operadíva, európai hírű sztár 1837 és 1848 között. Itáliában tanult, de hazánkon kívül Hollandiában, Bécsben, Németország opera-színpadjain énekelt, sőt a londoni Covent Gardenben is színpadra lépett. Bár férje a Nemzeti főrendezője volt, az igazi érzelmek Nyáry Pálhoz fűzték, akit mint 48-as forradalmár-politikust ismerünk, és akinek nevét egy belvárosi utca is őrzi. Szenvedélyes szerelmük és Nyáry bebörtönzése azonban bonyolította Róza életét… Erről szól az ízig-vérig romantikus díva emlékét felidéző előadás.

Shodelné alakját legendák övezték:

1840-ben egy bohém társaság kirándult a Buda hegyei közt található Viharbükkhöz. Köztük volt Schodelné Klein Róza, aki akkoriban Bellini Normájának címszerepét énekelte őrjöngő közönségsikerrel a Pesti Magyar Színház színpadán, ami 1840-től lett Nemzeti Színház. Itt, a hegyek között a rajongók megkérték a dívát, hogy az öreg bükkfa alatt énekelje el a Norma híres cavatináját, a Casta divát. Schodelné rögtönzött előadása óta a környéket Viharbükk helyett mindenki Normafának hívja.

Schodelné két erdélyi arisztokrata házasságon kívül született gyermeke volt, de azok egy kolozsvári családhoz adták felnevelni, így lett Klein Rozália.

A La Grange áriát valójában nem énekelte Schodelné, mert azt hat évvel a bemutató után komponálta Erkel. Anne de la Grange de Stankovicz francia származású koloratúrszoprán 1850-ben énekelte Szilágyi Erzsébet szerepét. Róla kapta nevét az ária.

Baranyi Ferenc az opera szakavatott értője, nem messze Schodelné nyáregyházi otthonától és végső nyugvóhelyétől nőtt fel. Ki lehetett méltóbb, hogy megírja az operadíva életét? Most ezt a művet Rák Kati, a Hangszínház vezetője állítja színpadra.

Előadja: Rák Kati

Írta: Baranyi Ferenc

Zongorán kísér: Csányi Valéria

Elhangzanak: Nap anyától lettél – erdélyi népdal, Bellini: Norma – Casta Diva cavatina, Rossini: A sevillai borbély – Rosina áriája, Donizetti: Lammermoori Lucia – Őrülési jelenet, Donizetti: Szerelmi bájital – Adina ariettája, Erkel: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet La Grange ária, és Liszt: 15. Magyar Rapszódia.

Zenei szerkesztő: Szeles Imre

Technika: Vadász Ádám

#szerencsejatek #fotamogato