EZEN A NAPON... 1932.október 11-én hunyt el Klebelsberg Kuno jogász, országgyűlési képviselő, vallás és közoktatásügyi miniszter, művelődéspolitikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Nevéhez fűződnek a XX. század legnagyobb magyar oktatási és kulturális reformjai. Ezek közül kiemelkedő, hogy
a népiskolai program keretében négy év alatt 5000 tanyai és falusi (65%-át az Alföldön), valamint városi elemi iskolát, tantermet és tanítói lakást létesít
a falvakban és kisebb településeken 1500 népkönyvtárat hoz létre
a középiskolai oktatást is megreformálja, egyebek között bevezeti a reálgimnáziumot
megteremti a korszerű felsőoktatást, amelynek keretében befejezi a debreceni Tisza István Tudományegyetem építkezéseit
gondoskodik a Trianon után átmenekült egyetemek elhelyezéséről
a külföldi egyetemeken tanuló magyar ifjak számára megalapítja a Collegium Hungaricumokat (Bécs, Berlin, Róma)
a szegényebb hallgatók részére állami ösztöndíjrendszert hoz létre
megszervezi a Testnevelési Főiskolát
megépíti a Margit-szigeti Fedett Sportuszodát
megalakítja a Magyar Olimpiai Bizottságot
a korábban elsődlegesen kezelt ún. "szellemtudományok" (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolja a természet- és műszaki tudományokat is
Az egész világon párját ritkító összeget harcol ki a költségvetésben (1928/29-ben a kultusztárca részesedése: 10,5%!)
Törvénnyel biztosítja a Tudományos Akadémia támogatását, a kutatóállások számát többszörösére növeli
Fontosnak tartja a népművészet ápolását és fejlesztését

Életművében lenyűgöző az a meggyőződés és elhivatottság, amellyel a háború sújtotta, szétvert, kifosztott, harmadára zsugorított Magyarországot a trianoni trauma után a kultúra és tudomány segítségével képes újra az egyenrangú nemzetek sorába emelni.

Szolgálataiért a kormányzó 1930-ban Corvin lánccal tüntette ki.