Emlékezzünk!...

1975 május 6-án,
azaz tegnap volt 50 esztendeje, hogy jobblétre szenderült Mindszenty József
(1892-1975),
eredeti nevén Pehm József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros.
Az 1956-os forradalom után fölnőtt több nemzedék számára Mindszenty bíboros személye voltaképpen egy nagy-nagy kérdőjel volt.
Leginkább azért, mert nem tanítottak róla szinte semmit, mivel a Mindszenty személyében a katolikus egyházat (is) kőkeményen üldöző kommunista hatalom a kiszivárogtatott negyed- és félinformációkkal egészen sikeresen keltett ellene gyűlöletet.
Pedig korábban Mindszenty József egyházfői munkássága ugyancsak rövidke volt: Serédi Jusztinián hercegprímás elhunytával 1945 szeptemberében XII. Pius esztergomi érsekké nevezte ki.
Ekkor - kétnapi gondolkodási idő után - alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába.
(1946. február 21-én kreálták bíborossá.)
Mindez akkor volt már, amikor a nyilas uralom alatt már Sopronkőhidán raboskodott, majd az Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában tartották házi őrizet alatt.
A háború végeztével a nyilasokat a kommunisták követték: az új hatalom hamarost súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, s bár ezen támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni, 1948 decemberében mégis letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását.
Leginkább a pszichotróp szerek hatására Mindszenty minden ellene felhozott vádat elismert.
A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949), de betegsége és a nyugati nyomás miatt házi őrizetbe került Püspökszentlászlóra, illetve később Felsőpeténybe.
Az 56-os forradalom első hetében Felsőpetényből szabadult, amikor őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre vitte.
A forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat.
1956. november 4-én a szovjet invázió láttán a Parlamentből kényszerűségből az amerikai követségre menekült - ettől kezdve Mindszenty az egyik kiemelt közellenséggé vált.
1971. szeptember 28-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság keresztény-kommunista megállapodásának megfelelően - szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán - elhagyta Magyarországot.
Bár nem lett volna szabad a Vatikánból kilépnie - mégis ment: az egyházjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi szemináriumba, a Pázmáneumba utazott, és halálig ott élt.
Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit, és a külhoni magyarság összefogását szorgalmazta.
Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában.
Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd a rendszerváltozás után (1991-ben) az esztergomi érseki kriptában talált végső nyugalomra az Esztergomi bazilika altemplomában.
Testét romlatlan állapotban találták.