Figyelem, mához egy hétre!
Az Európai Uniós választás előtt nem árt emlékeztetni a nemzeteket arra, hogy amikor minket, magyarokat illetnek mindenféle jelzőkkel, akkor nézzenek már picit körbe a saját házuk tájékán. Szalay-Bobrovniczky Vince: A Waldheim-ügy és Ausztria című könyve hiánypótló e témában.

De miről is lesz szó?

Kurt Waldheim államfővé választása morális dilemmákat vetett fel az osztrák társadalomban. A Waldheim-ügy kapcsán Ausztria pellengérre került, és diplomáciailag elszigetelődött. A köztársasági elnököt kitiltották Amerikából. A hivatalból való lemondása után kisvártatva elindult egy vita, amely idővel Ausztria 2. világháborús szerepének teljes átértékeléséhez vezetett:

„1988 egy fontos év volt ebben, amikor az ún. részfelelősség tézis lett az osztrák állami doktrína, ami abból áll, hogy mint állam, Ausztria nem bűnös. „Ausztria Hitler első áldozata”, ahogy a ‘43-as moszkvai nyilatkozatban is áll. Viszont Ausztria nem számolt el nácik tömegével, akik továbbra is az osztrák közéletben ténykedtek. A társadalomban egészséges vita indult el arról, és akkor alakult ki a részfelelősség tézis. Ehhez a megtisztuláshoz járult hozzá ez az egész ügy.”

A 80-as években kirobbant Waldheim-ügy morális kérdéseket vetett fel az osztrák társadalomban, és olyan párbeszédeket indított, amelyek segítették Ausztria háborús múltjával való szembenézését.
De vajon milyen mondanivalója van az utókor számára?

Az eseményről bővebben kommentben!