EZEN A NAPON... volt a madéfalvi vérengzés, mely a székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság 1764-ben, Mária Terézia uralkodása alatt.

1764. január 7.-én Erdélyben a Siskowicz altábornagy vezette császári katonaság megrohanja a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő, az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székelyt megölnek, további 200 gyermeket, asszonyt és öreget a dermesztő fagyban hajszoltak a halálba. Ezután az életben maradottak Moldvába menekültek.

"Mária Terézia azt akarta, hogy a székelyek álljanak az osztrák élire, menjenek a határokra s álljanak őrséget, mert erőst jó katonák vótak. De azok nem vállolták! Azok nem. Inkább abba a nagy hidegbe béhuzakodtak a szalonkai erdőbe.

Egy reggel a Bukov katanái rejamentek a falukra s az asszonyokat s a kicsi gyermekeket kihajtották az emberek után. Hogy futtak azok szegények, s hogy sírtak!

Amikor az öregebbek s a kicsikék, akik gyengébbecskék vótak, kezdtek posztulni, akkor ők mind béhuzakodtak Madéfalvára. Az eppe Vízkereszt előtt való nap vót. Januárnak hetedikjén virradatkor, a katanaság rejik ment. ágyúkval mind esszelövöldözték a falut. Aki futott, kardokval mind levágták. átkozottak legyenek még haló porikban es!"

Böjte Péter írja elbeszélésében a madéfalvi veszedelemről

- Vitézek A Hazáért