EZEN A NAPON: 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit a Millennium ünnepségsorozat.

A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, és az országot jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is fenntartotta` - az országgyűlés által a honalapítás emlékét a fenti szavakkal megörökítő törvény híven fejezte ki a millenniumi ünnepségek emelkedett hangulatát.

Városligetben harangzúgás közepette nyitotta meg az ünnepségek központi rendezvényét, a városligeti ezredévi kiállítást. 1896. április 21-én a magyar Országgyűlés a honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából törvénybe iktatta ezt a sorsfordító történelmi eseményt. A millenniumi törvény felsorolta “a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó műveket”: emlékművet a budapesti Andrássy út végén; emlékművet vagy emlékoszlopot az ország hét pontján (a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi Várhegyen, Pannonhalmán, a Zimonyi Várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen); a Mátyás-templom melletti Szent István-szobrot; a Szépművészeti Múzeum épületét és 400 népiskolát – minderre 5,2 millió forintot adott a költségvetés. A megadott határidőre a vidéki emlékművek csaknem mindegyike elkészült, a központi emlékmű építése azonban csak az év végén kezdődött, és csaknem 30 évig tartott. Az emlékmű 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnokát és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el. Az emlékmű szobrai lassan készültek, az obeliszk tetejére tervezett arkangyal szobra viszont már a századfordulóra elkészült, Zala György nagydíjat nyert vele az 1900. évi párizsi világkiállításon. Az emlékművet végül 1929. május 26-án, a Hősök napján avatták fel.

A nagyszabású Ezredéves Országos Kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban kizárólag magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. Május 3-án avatták fel a Millenniumi Földalatti Vasutat is, a ma is működő közlekedési eszköz a kontinens első földalatti vasútja volt.
A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21310 volt. A kiállítás nemcsak a Városligetre korlátozódott, a városligeti területen kívül volt az állatkiállítások területe.

A látogatók részére térképet nyomtattak, hogy segítség eligazodásukat a hatalmas területen. Emellett minden csarnokot, épületet megszámoztak és a térképen is ezekkel a számokkal látták el.

A történeti jelmezekbe, díszmagyarba öltözött főtisztviselők, bandériumok színpompás menete a Mátyás-templomból az Országház új épületéhez vonult, amelyből még csak a főbejárat és a kupolaterem volt készen. Gyulai Pál, az irodalomkritika "nagy öreg"-je, itt felolvasta "a honalapítás évezredes emléket" megörökítő két törvény szövegét.

Ezt követően az országgyűlés tagjai a koronát visszakísérve a királyi várba mentek, ahol a Citadella és a dunai monitorok ágyúinak díszsortüzei mellett hódolatukat fejezték ki az uralkodó előtt. Annak a meggyőződésüknek kívántak nyomatékot adni, amelyet az ezredévi törvénycikkely tartalmazott: a király és a nemzet közötti bizalom szilárd alapja "annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi".

Forrás: Mariann Ökrös