"MIÉRT MA, HUSZADIKÁN?

István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette ünnepnek, erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, ekkor tartott törvénynapot, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának és 1038-ban ezen a napon halt meg.

Másik nagy királyunké, I. (Szent) Lászlóé volt a döntés annak nyomán, hogy 1083-ban VII. Gergely augusztus huszadikával járult hozzá István szentté avatásához, azaz relikviái oltárra emeléséhez.

Államalapító királyunk emléknapja hosszú ideig egyházi ünnep volt, nemzeti ünnepként a naptárakba Mária Terézia vetette fel. Mivel István a függetlenség jelképévé vált, a 48-as szabadságharc leverése után Bécs 1860-ig betiltotta emléknapja ünneplését, Ferenc József 1891-ben azonban már munkaszüneti nappá nyilvánította.

Az ünnep később is gyakran vált az éppen regnáló hatalom próbakövévé. 1945. után például többféleképp próbálták megfosztani eredeti jelentésétől, mindnyájunk tudjuk, hogy milyen eredménnyel. Istvánnak fiához, Imre herceghez intézett intelmeit nyugodtan tekinthetjük a magyarság erkölcsi alkotmányának. Ennek két leggyakrabban megsértett passzusa így szól: "Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő," valamint
"minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség."

https://youtu.be/jhy2Q1yHEYw
https://youtu.be/v6-h63C46mU

Írta: Pintér Deszső