Gyerekkoromban még arról beszélt a világ, micsoda borzalom, hogy néhány palesztin fegyveres eltérített egy repülőgépet, majd túszul ejtette az utasokat.

Ma ott tartunk, hogy a Hamász hétszáz rakétát lő ki Izraelre rövid idő leforgása alatt, embereket kínoznak meg, meggyilkolnak mindenkit válogatás nélkül, nőket erőszakolnak meg, gyermekeket hurcolnak el, városokat foglalnak el.

Az ijesztő csapásmérő képesség nem a véletlen műve. A működő logisztikai háttér sem a semmiből született meg, ahogyan a baloldal sugallja. Hanem olyan globális veszély, amely mindannyiunk életét befolyásolja.

Meg kell értenünk, hogy nem véletlenül vagyunk a béke szigete, hanem annak a nemzeti politikának az eredményeként, amelyik nem hisz a világ felforgatásában, a korlátozás nélküli bevándorlásban, az álhumánus szózatokban. Magyarország és Európa egy része még kitart. De ha fordul a kocka itthon, Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában és bárhol máshol, mi is áldozatok lehetünk. Előbb azonban a zsidóságot igyekeznek majd lemészárolni vérgőzös terroristák, az ő kegyhelyeiket, vendéglőiket, otthonaikat dúlják fel - nem lenne nehéz dolguk, hiszen az "ellenség" számukra szem előtt van Budapesten.

Arra kérem barátaimat, ismerőseimet, hogy minderre azért is gondoljanak olykor, hogy ne akkor döbbenjünk rá a valóságra, amikor már késő. Csakis azt a politikát szabad és lehet támogatnunk, amely a gyilkosokat nem engedi be hozzánk, valamint nem hazudja erkölcsi kérdésnek, "humanizmusnak" az önfeladást.

Ezért támogatom Orbán Viktor kormányát.

Mert nélkülük akár polgárháborúba is keveredhetünk. Nem vigasztal, hogy három vagy tizenöt év múlva. Ennek ugyanis semmi jelentősége: fontosabb, hogy biztosan vérontás lenne a hazánkban is.

Ezt pedig minden eszközzel meg kell akadályoznunk.

Aki ezt még most sem érti, ne foglalkozzon politikával, hanem táplálja csendesen tovább a saját jószolgálati illúzióit, és alapvetően ne csináljon semmit, mert azzal csak árt.