Kedves Polgármester Úr!

A pálinka kérdésében felesleges a színjáték. Minden évben vittem a résztvevő csapatoknak, a szervezők tudtával és jóváhagyásával. Eddig sem Öntől kértem engedélyt és ezután sem fogok.

A politikát nem én kevertem bele a köszöntőbe – ezt az Ön videója alátámasztja.

A helyszínről pedig nem „elmenekültem”, hanem mentem tovább az aznapi programjaimra. Önnel ellentétben nekem nem szokásom egész nap saját magammal foglalkozni.

Örülök, hogy a jelenet alapján talán már szóba áll Önnel a lánya. A legutóbbi önkormányzati választás éjszakáján Ő ugyanis velünk várta az eredményt. Az elmúlt nyáron pedig a családi vállalkozásunkba jelentkezett dinnyét árulni, mondván, hogy az apja nem tartja el.

Bizonyára arra is emlékszik a polgármester úr, amikor kérte, hogy ne adjunk munkát a lányának - mivel az politikailag Önnek nem előnyös.

Tudja, polgármester úr, a közéletben sem erény, ha valakit magára hagynak mindazok, akik piedesztálra emelték. De az ember ott mutatja meg igazán, hogy milyen valójában, ahol nincs kamera: a saját családjában.

Önnel a saját lánya sem állt szóba. Itt kezdődik a szégyen és ezt pozícióval nem lehet eltakarni.