Mi lesz a Jászsággal, ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz

Miközben Magyar Péter Brüsszel parancsának megfelelően Ukrajna EU csatlakozása mellett kötelezte el magát, érdemes lenne egy pillanatra lenézni a térképre – például a Jászságra, ahol az emberek nem politikai nyilatkozatokból, hanem a földből, a munkából és a családi gazdaságokból élnek.

Első ránézésre a Jászság iparosodott térség: Jászberény, Jászfényszaru környékén működnek járműipari, elektronikai és gépipari üzemek. De a térség középső és déli részén, valamint a kisebb településeken – mint Jásztelek, Jászdózsa, Jászágó vagy Jászivány – még mindig a mezőgazdaság a megélhetés alapja.

Kb. 4–6 ezer ember dolgozik közvetlenül a mezőgazdaságban.

További 8–10 ezer ember megélhetése függ közvetve tőle – gépjavítás, piacozás, inputanyag, feldolgozás, logisztika.

Ez azt jelenti, hogy 12–16 ezer ember sorsa közvetlenül függ az agrárium működésétől. És ha hozzávesszük a családtagokat, ez 26–35 ezer jászsági embert jelent – vagyis a térség teljes lakosságának 30–35%-át.

Mit jelent ez Ukrajna csatlakozása esetén

Az ukrán mezőgazdaság dömpingáron ontja majd a gabonát, húst, tejterméket – sokszor olyan szabályozási környezetből, amely nem uniós szintű, de mégis ugyanarra a piacra kerül.

Az uniós agrártámogatások egy részét Ukrajna viheti el, kevesebb marad a jászsági gazdáknak is.

A kisebb családi gazdaságok – amelyek nem tudják csökkenteni az áraikat vagy növelni a termelési volument – végveszélybe kerülhetnek.

A falvakban ez munkahelyvesztést, elvándorlást, szolgáltatások leépülését jelenti.

Ez tehát nem külpolitikai kérdés. Ez a Jászság jövője️

Az ukrán EU-csatlakozás nemcsak földrajzi bővítés – hanem piaci átrendeződés, társadalmi feszültség, és adott esetben egy térség életformájának megszűnése.

Nem kérdés: segíteni kell Ukrajnát, amiben tudjuk. De kérdés:
el tudjuk-e viselni, hogy közben Jászsági magyar családok ezrei kerüljenek veszélybe?