10/10!
:D

ÍGY GONDOZD JAKABODAT

Mottó:
„Megpróbáltak eltemetni minket. Nem tudták, hogy magok vagyunk.” (J.P.)

Első lépésben rigol ekével végzett mélyszántás javasolt. Ugyan egyre nyilvánvalóbb, hogy a mélyszántás -és úgy általában az évenkénti szántás- teljesen felesleges és kontraproduktív, bőven elegendő lenne a kultivátoros művelés, de esetünkben olyan speciális magról van szó, amely megköveteli, hogy nagyon mélyre menjünk. Olyan mélyre, ahol még nem jártunk soha.
A rigol ekés mélyszántás után következhet a vetés.
Szórvavető gépet javaslunk, sortávolság esetünkben legalább egy méter legyen, mert bár a jakab-féle jobbikos mag eléggé ritka, ám nagy, bunkószerű és rossz illatú virágzata, valamint ormótlan szára megkívánja a nagy helyet. Javasoljuk továbbá a tolóbütykös vetőszerkezetet, amely leginkább alkalmas a folyamatos sorbavetésre.
A magból kelt növény nagy előnye, hogy nem igényel növényvédelmet. Nincs az a gyom, az az elvadult, mérges, falánk rovar – nincsen gomba, spóra, maszlag, moha, dudva és muhar, nincs annyira igénytelen és annyira invazív létforma, amely kibírná a jakab-magból kelt növényen, alatta, mellette, vagy bárhol a közelében. (Egyetlen kivétel akad, a gyurcsány-televény, de mivel itt szimbiózisról van szó, nincs szükség emberi beavatkozásra.)
A növény önbeporzó (autogám), ugyanazon növény pollenje kerül az egyed virágjának bibéjére, a jakab-magból kikelt jakab-növény legfőbb jellemzője éppen ez, vagyis, hogy önmagába van zárva.
A növényt természetesen tavasszal vetjük, hagyományosan április 3-a az ideális vetési időpont, s mivel nagyon gyorsan kikel, mint a tarackfélék általában, ezért május 7-én már be is takaríthatjuk.
Beszéltünk már a növény nagy előnyéről, vagyis arról, hogy nem igényel növényvédelmet.
Szólnunk kell ezen a ponton a növény nagy hátrányáról is, miszerint tökéletesen haszontalan. Emberi fogyasztásra alkalmatlan. Állatok takarmányozására szintúgy, mivel felfúvódást és kergeséget is okoz. Ruha alapanyagot nem készíthetünk belőle, mert büdös és lyukas.
Joggal merül fel tehát a kérdés: mi a búbánatos rossz nyavalyáért vessük el egyáltalán?
Nos, elmondom: a növényt betakarítás után bunkószerű és kellemetlen illatú virágzatával és ormótlan szárával együtt ferdén visszavágjuk. Majd palántaként cserépbe ültetjük, és kitesszük a fáskamrába, a legfelső polcra, vagy a kerti budi tetejére.
Állítólag szép az, ami érdek nélkül tetszik.
Akkor feltehető, hogy hasznos az is, ami érdek és minden következmény nélkül kiröhöghető. Éppen, mint a jakab-magból növesztett palánta a kerti budi tetején.
(Bayer Zsolt)