✍️ A polgári újságírás számos kiváló tollú publicistával rendelkezik, ám aligha vitatható, hogy a különleges szófordulatok, meghökkentő jelzők és a kulturális utalások új tartalommal való megtöltésének egyik legnagyobb mestere Pilhál Tamás.

Könyvajánló következik ️

Aki rendszeresen lapozgatja a Magyar Nemzetet, a polgári napilapot, a fenti állítással egyet tud érteni. De ahogyan egy festőnek szüksége van modellre, úgy egy újságírónak is jó témára.

Minden rosszban van valami jó, mert azáltal, hogy Péter Magyar immáron nemcsak a családját és a barátait triggereli, hanem az egész országot, Pilhál úr kiváló modellt kapott. Az elmúlt több mint másfél évben vezércikkek tucatjaiban, vitriolba oltott pennával írja le az áruló működését, fortélyos hazugságait és nagyotmondó hetvenkedését. Ahogyan a mester találóan fogalmaz a modelljéről:

„Rémesen vicces az egész. Bár inkább rémes, mint vicces.”

Nem is szeretnék vele versenyre kelni, ezért engedelmével néhány szemelvényt idehozok, hogy Ti is kacagjatok, ne csak én:

„Nekünk, magyaroknak az árulókból is a leghitványabbak jutottak.”

„Ő aztán nem lesz alázatos szolga, dehogy. Persze hogy nem lesz az – hiszen már az. Árad a Tisza? Inkább csak az emésztő habzik.”

„Péterünk kényes a szagokra, kifinomult szaglószerve van. Őt magát folyton orgona-, illetve nárciszillat lengi körül.”

„Magyar Péter 2022-ben még csűrdöngölővel köszöntötte a negyedik kétharmadot, ám 2024-ben rögvest kijózanodott, amint kipenderítették az állami fincsiből. Pont azóta van diktatúra. Előtte minden frankó volt.”

„Még szerencse, hogy az árulók röppályája olyan, mint a gerelyé. Arccal előre fúródnak a földbe.”

„Az ember tényleg azt várja, mikor adják már rá a muszájdzsekit, hogy végre az övéi közt lehessen. Ahol végre mindenki bólogatna az okosságain.”

„Nem kizárt, hamarosan – némi zöldhasúért – örökbe is lehet majd fogadni a Pétert, mint valami állatkerti vízilovat. Vagy nyuszit. Aztán majd azt is megideologizálja. Morális kötelezettséggé teszi. „Bontsuk le a NER-t répáról répára.””

„Borul a fölkokárdázott Tisza-kübli: egyenesen a fényevő szekta vezérének a nyakába. A vak is látja, se nem jobboldaliak, se nem nemzetiek – globalisták és ügynökök.”

Tovább is van, mondjam még? Inkább nem, viszont ajánlom mindenkinek, aki kíváncsi arra, mégis hogyan próbálja az áruló az árulást teljesítményként csomagolni.

___
Pilhál Tamás: Az áruló (2025. Győr, MAGÁNKIADÁS)