A késő októberi kánikulában a fák halkan csicseregtek, és miközben a lemenő nap fénye végigpásztázott a tavaszi délelőtt érett búzakalászain, Péter alig észrevehető gondterhelt mosollyal dőlt hátra a könyvtár teraszán. Egyik kezével a világbéke ügyét emelte a magasba, a másikkal a globális felmelegedést tartotta vissza, harmadikkal az általános párkapcsolati nehézségeket oldotta meg. Letette az övet, és intett a könyvtárosnak, hogy kér még egy kört. Szeme megakadt kalászok közül kikandikáló napraforgókon, és arra gondolt, hogy mezőgazdaság.

A nyárutó illatai halkan vibráltak az izzadó bazaltkockák között, az asztaloknál székek, a barázdákon dolgos emberek, Péter körül Tóni besúgói kacarásztak a nem múló pillanat igézetében. A háttérből egy lány közeledett, lépésről lépésre, tégláról téglára. Egyáltalán nem a kritikátlan szektás, harcosok klubjára emlékeztető debil elfogulatlanság tükröződött a meghatottság könnyeitől csillogó szemén, hanem a visszafogott, ám őszinte tisztelet hangján szólalt meg a bűvölet édes íze a szájában.

- Elnök úr, ne haragudjon, hogy néhány pillanatot elrabolok az univerzum egyensúlyának fenntartásáért tett erőfeszítései során, miatt - kezdte bátortalanul - csak szerettem volna megköszönni a húrelmélet kidolgozását és a részecskegyorsítás terén elért eredményeit.

A szemközti ház egyik emeletén az egykulcsos adótól megfáradt ízületeivel Szabóné kezdett az ablakpucolásba. Ekkor pillantása Péter egyszerű, ám mégis elegáns pulóverének autentikus, de egyben egyedi népi hímzéseire vetődött. Kicsúszott a rongy a kezéből. Utánakapott, de közben elvesztette az egyensúlyát. A búzatáblák közt játszó unokája hirtelen fölkapta a fejét, és óvatlanul készült lelépni a járdáról. Az úttesten Schmidt Mária magángépe közeledett…

Péter kedves közvetlenséggel nézett a lányra, tudta, hogy ilyen pillanatokért érdemes végigjárni a legnehezebb, rögtől és lájkoktól szegélyezett utakat is. És amire sem a lány, sem Tóni lassan szégyentől elsüllyedő ügynöke sem számítottak: biccentett.

A fejmozgás során támadt ellenáram visszatántorította Szabónét, aki így megkapaszkodhatott az ablakkeretben. Lenn unokája visszakapta lábát az úttestről, a magángép dolgavégezetlenül zúgott el nyomában a lelepleződött több ezer titkosszolgával.

- Köszönöm - mondta Péter, és visszaadta a telefont, a hópihék továbbra is csöndben szállingóztak a közeledő karácsony és kormányváltás derűjével.

Ebből is látszik, hogy a szeretet mindent legyőz, és a kalcium nélkülözhetetlen a szervezetnek. Oszd meg te is, ha nemesség lakol a szívedben és oegygé.